Kis Oroszl�nkutya

.

Tipikus sz�rzet�vel egy mini oroszl�nra eml�keztet.

Igazi hist�ri�juk �vsz�zadokra ny�lik vissza �s bizony el�kel�s�gr�l tan�skodik. A legr�gebbi eml�t�st a sv�jci (Conrad Gesner �ltal 1550 k�r�l szerkesztett) kutyak�nyv teszi, amely c�mlapj�n egy oroszl�nocska l�that�, melynek sz�rzete hasonl� volt az oroszl�n�hoz. A fajta eredet�t s XIV. sz�zadig vezethetj�k vissza. Az akkoriban fel�p�tett Amiens-i katedr�lisban, a Szt. Firmin s�rj�n k�t k�be v�sett oroszl�nocsk�t tal�lhatunk, amelyek m�r a mai ismert sz�rzetben vannak kifaragva. A mediterr�n vid�kr�l D�l-Franciaorsz�gb�l, Olaszorsz�gb�l, vagy tal�n Spanyolorsz�gb�l sz�rmaz� kutya m�r a XV. sz�zadbeli �A h�lgy �s az unikornis" c. gobelin-sorozaton (Cluny Muzeum, Franciaorsz�g) megjelenik, de viszontl�tjuk �ket Eur�pa sz�mos jelent�s m�zeum�nak gobelinjein �s festm�nyein, a Louvre-ban �s a Pradoban ugyan�gy, mint Br�sszel avagy �ppen Amszterdam Sz�pm�v�szeti M�zeum�ban. Albrecht D�rer sz�mtalan XIV. sz�zadbeli fametszeten �br�zolja a �kis oroszl�nt". Tov�bbi p�ld�kat l�thatunk a Genti Szt. Bravos templom�nak olajfestm�nyein �s faragv�nyain (XVI. sz.), a Toulouse-i Szt. Etiennes templom gobelinjein (XVI. sz.).

J� n�h�ny r�gi festm�ny is meg�r�k�ti a kis Liont, gondolunk itt a Goya-portr�kra. �gy h�rlik, hogy Alba hercegn�je aki egy�bk�nt a fest� mec�n�sa volt, sz�mtalan oroszl�nocska boldog tulajdonos�nak mondhatta mag�t. Goya egyik kiemelked� alkot�sa a �K�rty�z�k" c. festm�nye, ahol a m�v�sz egy ilyen kutyust meglehet�sen �leth�en �s r�szletesen jelen�t meg. Megeml�thetj�k m�g Brueghel nev�t, illetve a h�res olasz fest�t, Tatonit, aki egy kit�n� m�v�n Stanhope gr�fn�t �br�zolja �l�ben kis kedvenc�vel.

A L�wchen a firenzei udvartart�s jellegzetes kis �h�zi�llata" volt, ahol a h�lgyek a klasszikus �oroszl�n-st�lusra" ny�ratt�k a kis ebeket. Az a h�r is j�rja, hogy, �melegvizes palackk�nt", l�bmeleg�t�nek haszn�lt�k �ket. A jellegzetes ny�rat�s higi�ni�s c�lokat szolg�lt, hiszen a kuty�kat a h�l�szob�k �rz�s�re tartott�k.

Ami azt illeti, �rz�-v�d� �szt�n�ket a mai napig megtartott�k.

A L�wchen ma

A korai id�k kedvelts�ge ellen�re az oroszl�nocska is hasonl� sorsra jutott, mint a t�bbi kisebb kutyafajta, feled�sbe mer�lt.

A sz�zadfordul� k�rny�k�n szinte teljesen elt�ntek.

R�viddel az I. vil�gh�bor� kezdete el�tt a belga De Coninck volt az, aki el�sz�r mutatott be ism�t kis oroszl�nokat.

Hogy hogyan jutott hozz�juk? Rejt�ly. Annyi bizonyos, hogy De Coninck k�s�bb kiv�ndorolt kuty�ival egy�tt. Ism�t hossz� csend k�vetkezett kiskuty�nk t�rt�net�ben.

A II. vil�gh�bor� ut�n a nagy �rdem a br�sszeli Madame H. Bennert�. � volt az, aki �gymond az utc�r�l �felkapva", a r�gi fajt�t megmentve �j v�rvonalakkal, egyedi teny�szt�ssel indult megh�d�tani a vil�got. Tud�sa �s tapasztalata alapj�n siker�lt neki ezt a Bichon-fajt�t ki�ll�t�saink rendszeres szerepl�iv� tenni. Belevetette mag�t a L�wchen megment�s�nek nemes feladat�ba, �s 1972-ben bek�vetkezett hal�l�ig, h�sz �ven �t kem�nyen dolgozott az�rt, hogy a fajta tov�bb fejl�dj�n, er�s�dj�n �s t�k�letesedjen.

Az 1969-es Guinness Rekordok K�nyve a L�wchent a vil�g legritk�bb kutyafajt�jak�nt jel�li �s azt �rja, hogy mind�ssze negyvenre tehet� sz�muk, s ebb�l mind�ssze t�z volt N�metorsz�gban.

Ebben az id�ben Dr. Hans Richert Borkenb�l az egyed�li n�met teny�szt� �Von der 3 L�wen" kennelj�vel. Hamarosan a szomsz�d kis v�rosb�l Bocholtb�l Irmgard Sofia Jansen �Von der B�ngerner Heide" kennelj�vel csatlakozik.

A brit oroszl�nocska teny�szt�se 1968-ban indult el, Richert �s Jansen kuty�ival. H�l�val tartozunk nekik (�tt�r�inknek), akik kem�ny �s �ldozatos munk�val szolg�lt�k e fajta fennmarad�s�t. Sokat tettek a L�wchenek �rdek�ben a teny�szt�ssel, az eg�szs�ges, jellegzetes p�ld�nyok l�trehoz�s�val. Hozz�j�rultak, hogy ez a kedves kutyafajta megh�d�tsa az eg�sz vil�got.

Magyarorsz�gra el�sz�r 1995 okt�ber 13-�n ker�ltek kis oroszl�nok, a h�res �Von der B�ngerner Heide" kennelb�l: Anja �s Lady testv�rp�r. 1997 m�rcius 24-�n a �PRINCE OBSESSION" kennelben Anja vil�gra hozta haz�nk els� kis oroszl�njait: Bryan-t, Bobby-t �s Betty-t, majd 2 h�nappal k�s�bb, Lady hat kis oroszl�nocsk�val lepte meg gazd�j�t.

Amerik�ba 1971-ben import�lt L�wchenek Angli�b�l sz�rmaznak. Kanad�ban folyamatosan n� a L�wchenek sz�ma, hiszen �vr�l �vre egyre t�bben �tal�lnak r�" erre a csod�latos kis kuty�ra. Sz�muk a sz�zat sem �ri el, de hogy vannak, arr�l mindenki tud! K�r�lbel�l 20 L�wchen j�rja orsz�gszerte a ki�ll�t�sokat, de mag�t�l �rtet�dik, hogy a nagy t�vols�gok miatt egy-egy ki�ll�t�son csak egy-k�t L�wchen k�pviseli a fajt�t.

Tipikus sz�rzet�vel egy mini oroszl�nra eml�keztet.

Igazi hist�ri�juk �vsz�zadokra ny�lik vissza �s bizony el�kel�s�gr�l tan�skodik. A legr�gebbi eml�t�st a sv�jci (Conrad Gesner �ltal 1550 k�r�l szerkesztett) kutyak�nyv teszi, amely c�mlapj�n egy oroszl�nocska l�that�, melynek sz�rzete hasonl� volt az oroszl�n�hoz. A fajta eredet�t s XIV. sz�zadig vezethetj�k vissza. Az akkoriban fel�p�tett Amiens-i katedr�lisban, a Szt. Firmin s�rj�n k�t k�be v�sett oroszl�nocsk�t tal�lhatunk, amelyek m�r a mai ismert sz�rzetben vannak kifaragva. A mediterr�n vid�kr�l D�l-Franciaorsz�gb�l, Olaszorsz�gb�l, vagy tal�n Spanyolorsz�gb�l sz�rmaz� kutya m�r a XV. sz�zadbeli �A h�lgy �s az unikornis" c. gobelin-sorozaton (Cluny Muzeum, Franciaorsz�g) megjelenik, de viszontl�tjuk �ket Eur�pa sz�mos jelent�s m�zeum�nak gobelinjein �s festm�nyein, a Louvre-ban �s a Pradoban ugyan�gy, mint Br�sszel avagy �ppen Amszterdam Sz�pm�v�szeti M�zeum�ban. Albrecht D�rer sz�mtalan XIV. sz�zadbeli fametszeten �br�zolja a �kis oroszl�nt". Tov�bbi p�ld�kat l�thatunk a Genti Szt. Bravos templom�nak olajfestm�nyein �s faragv�nyain (XVI. sz.), a Toulouse-i Szt. Etiennes templom gobelinjein (XVI. sz.).

J� n�h�ny r�gi festm�ny is meg�r�k�ti a kis Liont, gondolunk itt a Goya-portr�kra. �gy h�rlik, hogy Alba hercegn�je aki egy�bk�nt a fest� mec�n�sa volt, sz�mtalan oroszl�nocska boldog tulajdonos�nak mondhatta mag�t. Goya egyik kiemelked� alkot�sa a �K�rty�z�k" c. festm�nye, ahol a m�v�sz egy ilyen kutyust meglehet�sen �leth�en �s r�szletesen jelen�t meg. Megeml�thetj�k m�g Brueghel nev�t, illetve a h�res olasz fest�t, Tatonit, aki egy kit�n� m�v�n Stanhope gr�fn�t �br�zolja �l�ben kis kedvenc�vel.

A L�wchen a firenzei udvartart�s jellegzetes kis �h�zi�llata" volt, ahol a h�lgyek a klasszikus �oroszl�n-st�lusra" ny�ratt�k a kis ebeket. Az a h�r is j�rja, hogy, �melegvizes palackk�nt", l�bmeleg�t�nek haszn�lt�k �ket. A jellegzetes ny�rat�s higi�ni�s c�lokat szolg�lt, hiszen a kuty�kat a h�l�szob�k �rz�s�re tartott�k.

Ami azt illeti, �rz�-v�d� �szt�n�ket a mai napig megtartott�k.

A L�wchen ma

A korai id�k kedvelts�ge ellen�re az oroszl�nocska is hasonl� sorsra jutott, mint a t�bbi kisebb kutyafajta, feled�sbe mer�lt.

A sz�zadfordul� k�rny�k�n szinte teljesen elt�ntek.

R�viddel az I. vil�gh�bor� kezdete el�tt a belga De Coninck volt az, aki el�sz�r mutatott be ism�t kis oroszl�nokat.

Hogy hogyan jutott hozz�juk? Rejt�ly. Annyi bizonyos, hogy De Coninck k�s�bb kiv�ndorolt kuty�ival egy�tt. Ism�t hossz� csend k�vetkezett kiskuty�nk t�rt�net�ben.

A II. vil�gh�bor� ut�n a nagy �rdem a br�sszeli Madame H. Bennert�. � volt az, aki �gymond az utc�r�l �felkapva", a r�gi fajt�t megmentve �j v�rvonalakkal, egyedi teny�szt�ssel indult megh�d�tani a vil�got. Tud�sa �s tapasztalata alapj�n siker�lt neki ezt a Bichon-fajt�t ki�ll�t�saink rendszeres szerepl�iv� tenni. Belevetette mag�t a L�wchen megment�s�nek nemes feladat�ba, �s 1972-ben bek�vetkezett hal�l�ig, h�sz �ven �t kem�nyen dolgozott az�rt, hogy a fajta tov�bb fejl�dj�n, er�s�dj�n �s t�k�letesedjen.

Az 1969-es Guinness Rekordok K�nyve a L�wchent a vil�g legritk�bb kutyafajt�jak�nt jel�li �s azt �rja, hogy mind�ssze negyvenre tehet� sz�muk, s ebb�l mind�ssze t�z volt N�metorsz�gban.

Ebben az id�ben Dr. Hans Richert Borkenb�l az egyed�li n�met teny�szt� �Von der 3 L�wen" kennelj�vel. Hamarosan a szomsz�d kis v�rosb�l Bocholtb�l Irmgard Sofia Jansen �Von der B�ngerner Heide" kennelj�vel csatlakozik.

A brit oroszl�nocska teny�szt�se 1968-ban indult el, Richert �s Jansen kuty�ival. H�l�val tartozunk nekik (�tt�r�inknek), akik kem�ny �s �ldozatos munk�val szolg�lt�k e fajta fennmarad�s�t. Sokat tettek a L�wchenek �rdek�ben a teny�szt�ssel, az eg�szs�ges, jellegzetes p�ld�nyok l�trehoz�s�val. Hozz�j�rultak, hogy ez a kedves kutyafajta megh�d�tsa az eg�sz vil�got.

Magyarorsz�gra el�sz�r 1995 okt�ber 13-�n ker�ltek kis oroszl�nok, a h�res �Von der B�ngerner Heide" kennelb�l: Anja �s Lady testv�rp�r. 1997 m�rcius 24-�n a �PRINCE OBSESSION" kennelben Anja vil�gra hozta haz�nk els� kis oroszl�njait: Bryan-t, Bobby-t �s Betty-t, majd 2 h�nappal k�s�bb, Lady hat kis oroszl�nocsk�val lepte meg gazd�j�t.

Amerik�ba 1971-ben import�lt L�wchenek Angli�b�l sz�rmaznak. Kanad�ban folyamatosan n� a L�wchenek sz�ma, hiszen �vr�l �vre egyre t�bben �tal�lnak r�" erre a csod�latos kis kuty�ra. Sz�muk a sz�zat sem �ri el, de hogy vannak, arr�l mindenki tud! K�r�lbel�l 20 L�wchen j�rja orsz�gszerte a ki�ll�t�sokat, de mag�t�l �rtet�dik, hogy a nagy t�vols�gok miatt egy-egy ki�ll�t�son csak egy-k�t L�wchen k�pviseli a fajt�t.