A szeptember 11-i tragikus terrort�mad�soknak k�sz�nhet�en pillanatnyilag nincs olyan keleti kutyafajta a vil�gon, amelyik sz�l�haz�ja t�bbet szerepelne a h�rekben, mint az afg�n ag�r. Afganiszt�n mindig is a sz�ls�s�gek orsz�ga volt, f�ldrajzilag, kultur�lisan �s t�rt�nelmi szempontb�l egyar�nt – legal�bbis a nyugati vil�g sz�m�ra.

Afganiszt�n szoros �rtelemben vett t�rt�nelme az id�sz�m�t�sunk el�tti hatodik sz�zadban kezd�dik, a perzsa h�d�t�s idej�n. Fejlett civiliz�ci� kezdett kialakulni a ter�leten, melyet azonban a mongol inv�zi� olyannyira elpuszt�tott a tizenharmadik sz�zadban, hogy az igaz�n a mai napig sem tudott regener�l�dni. A h�rad�kb�l mindenki tudja, hogy Afganiszt�n nem egyetlen nemzet orsz�ga, hanem t�bb t�rzs, n�pcsoport is osztozik rajta. Ha t�rt�netesen b�k�ben �ltek egym�s mellett, akkor idegen er� pr�b�lta hatalm�ba ker�teni az orsz�got. Ha a betolakod�t siker�lt visszaverni, akkor bels� villong�sok t�rtek ki. Az afg�n ag�r jelenl�te a nyugati vil�gban is a h�bor�knak k�sz�nhet�, hiszen mindegyik korabeli import a brit hadsereg katon�i illetve feles�geik �ltal �rkezett Londonba.

Lerombolt orsz�g, gonosz t�rt�nelem: egy csod�latos kutya sz�l�haz�ja. Az afg�n ag�r a t�rzsek �s kl�nok �rv�nyl� massz�j�b�l sz�letett, a r�gi�hoz hasonl�an teljesen egyed�l�ll� k�llemmel, zavaros m�lttal, probl�m�s j�v�vel. A legt�bb ember csup�n ki�ll�t�si primadonn�nak tekinti az afg�n agarat csod�latos sz�re miatt, �s nem k�rdezi, milyen emberek, milyen c�lra alak�tott�k ki a fajt�t. Szerencs�tlen m�don leny�g�z� megjelen�se a nyugati ember sz�m�ra szinte �rthetetlen bels�t takar, szupermodell k�lseje azonban f�leg olyanokat vonz, akik nem f�radnak az ag�rl�lek megfejt�s�vel. Ez a kutya nem hozza oda a papucsodat, hanem megeszi. Hogy mi�rt? Mert �gy akarja. Ak�rcsak a t�rzsek tagjai, akik �seit teny�sztett�k, nem viseli, hogy uralkodjanak rajta �s �ltal�ban nem �gy viselkedik, ahogy az az adott helyzetben hasznos lenne sz�m�ra. Ezeket a makacs kuty�kat az �j tulajdonos sokszor nem is ver�ssel b�nteti, hanem egyszer�en kidobja �ket a kor�bban gondoskod�st �g�r� otthonb�l – ahogyan sz�mos nyugati orsz�g elfelejt Afganiszt�n p�rtfog�ja lenni az els� probl�m�sabb pillanatban.

K�nnyebben �rtj�k meg az afg�n ag�r viselked�s�t, ha tudjuk, milyen c�lra haszn�lt�k �shaz�j�ban. B�r test�rk�nt �s terel�kutyak�nt is dolgozott, els�dleges feladata a vad�szat volt. Afganiszt�n kir�lyai gener�ci�kon kereszt�l vad�szkutya-teny�szeteket tartottak fenn. Az afg�n ag�rnak kiv�l� a l�t�sa, hiszen els�sorban szem�vel k�veti a zs�km�nyt. (Az angol „sighthound” kifejez�s tal�l�an jellemzi ezt a t�pus� vad�szkuty�t.) A vad�szok l�h�ton k�s�rt�k a kuty�kat, de az afg�n agarak rendszerint lehagyt�k a lovakat, �s az ember ir�ny�t�sa n�lk�l, saj�t elk�pzel�seik szerint vad�sztak. Ez a f�ggetlen gondolkod�s napjainkban is saj�tja a fajt�nak. T�bb forr�s szerint is sz�mos form�ban vad�sztak az afg�n ag�rral: falk�ban, kan-szuka p�rban �s egyetlen kuty�val is. Gyakorlatilag minden vad�szati szitu�ci�ban haszn�lt�k a kuty�t, ter�lett�l �s vadt�l f�gg�en. Mindenre vad�sztak vele, ami csak el�fordult a k�rny�ken �s a vad�sz meg akarta szerezni: hegyi szarvasra, antilopra, ny�lra, de farkasra, sak�lra, vadkuty�ra, s�t a leop�rd egy hegyekben �l� v�ltozat�ra is. Az afg�n agarat haszn�lt�k arra is, hogy felverje a sz�rnyasvadat a vad�sz pusk�ja vagy a s�lyom sz�m�ra, s�t terrierek hi�ny�ban neki kellett elint�znie a mormot�t is, melyet a hegylak�k k�l�n�sen kedveltek h�sa �s sz�rm�je miatt. Mindez nem azt jelenti, hogy minden egyes agarat minden vadra haszn�ltak, hanem hogy a fajta k�pess�gei lehet�v� tett�k az egyes egyedek szitu�ci�nak megfelel� haszn�lat�t.

Az afg�n ag�rnak nem csup�n gyorsnak kellett lennie, hanem kitart�nak, fordul�konynak �s stabilnak is, hogy a vil�g egyik leggyilkosabb talaj�n, durva, k�vekkel bor�tott terepen, s�t a hegyekben is addig �ld�zhesse zs�km�ny�t, m�g el nem �ri: a vad�szat v�ge a gyilkol�s. Afganiszt�nban mindig is k�nny� volt �lni; a legb�trabb harcos lett a t�rzs vezet�je, a leggyilkosabb kutya pedig a falkavez�r, akit a t�rzs m�g dics�rt �s jutalmazott is magatart�s��rt. Az �ld�z�s �s a gyilkol�s �szt�n�t napjainkban sem neh�z felfedezni az afg�n ag�rban, f�leg kisebb eml�s�llatok jelenl�t�ben.

Az afg�n ag�r bund�ja egy viszonylag robusztus, falkavad�sz t�pus� testet rejt, mely fel�p�t�s�t tekintve b�rhol, b�rmilyen �sb�l kialakulhatott. A fajta k�l�nlegesen finom, hossz� sz�rzete azonban csak nagy f�ldrajzi magass�gokban �l� vad�llatokn�l fordul el�; a pofa, a h�t �s a farok fels� r�sz�nek r�vid sz�rzete is a saj�ts�gos kl�ma k�vetkezm�nye. T�ny, hogy a fajta Afganiszt�n ter�let�n alakult ki mai form�j�ban, de hogy �sei honnan sz�rmaznak, azt csak tal�lgatni lehet. K�t te�ria – a fajta m�r �vezredekkel ezel�tt l�tezett Egyiptomban illetve �zsia sztyepp�in alakult ki –, m�r megd�lt.

K�r�lbel�l 30 �ve �rdekes vita bontakozott ki a Dog World c. szakmai hetilap has�bjain az afg�n ag�r �s a saluki teny�szt�k k�z�tt. A vit�t Mrs. Hope Waters ind�totta �tj�ra egy r�vid �r�s�val, melyben egy b�r�t kritiz�lt, aki kifog�solta, hogy a h�lgy egyik salukij�nak er�sen felfel� �vel�, gy�r�s farka van. Mrs. Waters ezt azzal magyar�zta, hogy az afg�n a saluki lesz�rmazottja, �s mint tudjuk, annak ilyen farokkal kell rendelkeznie. Az afg�n ag�r teny�szt�k el�sz�r csup�n rossz viccnek tartott�k az eg�szet, de Mrs. Waters hitelesnek t�n� �rvekkel t�masztotta al� �ll�t�s�t. R�g�szeti leletek tan�s�ga szerint saluki t�pus� kuty�k m�r i.e. negyedik �vezredben, s�t kor�bban is l�teztek Egyiptomban �s Mezopot�mi�ban. Afganiszt�nban nem tal�ltak ehhez hasonl� leleteket, Perzsi�ban viszont igen, ahova Sz�ri�b�l illetve Mezopot�mi�b�l ker�lt a saluki, Tazi vagy arab ag�r n�ven. Afganiszt�nba val�sz�n�leg akkor ker�ltek agarak, mikor az orsz�g Sz�ri�val �s Mezopot�mi�val kereskedett, Sz�ri�n kereszt�l. A kereskedelmi utakon beker�l�, r�vidsz�r� kuty�k azt�n alkalmazkodtak a helyi kl�m�hoz �s vad�szati viszonyokhoz. Egy�bk�nt Mrs. Waters szerint nem ritka jelens�g a salukin�l, hogy puha, vattaszer� sz�rt n�veszt a v�llain�l �s a combj�n. Ez a sz�rzet min�s�g�ben k�l�nb�zik az aljsz�rzett�l, �s n�h�ny esetben kiterjed a fejre �s a horpasz t�j�k�ra. Ez egy�rtelm� bizony�t�k a saluki �s az afg�n k�zeli rokons�g�ra. Szelekt�v teny�szt�sn�l ez a sz�rzet hasonl�tani kezd a sokkal r�videbb sz�r�, korai import afg�nok sz�r�re. Egy angol ki�ll�t�son egyszer szerepelt egy hat�rozott szak�llal rendelkez� saluki. A Popular Dogs 1966 m�rciusi sz�m�ban egy afganiszt�ni gazellavad�szatr�l sz�l� tud�s�t�s olvashat�, mely szerint Afganiszt�nban az afg�n ag�r egyik neve a Tazi, ahogyan a salukit h�vj�k Perzsi�ban.

Az azonban biztos, hogy az afg�n ag�r a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben jelent meg a nyugati vil�gban. A legkor�bbi fennmaradt k�pi �br�zol�s, melyen egy f�lreismerhetetlen, teljes sz�rben l�v� afg�n ag�r l�that�, 1809-b�l, Indi�b�l sz�rmazik, a m�solat�t 1813-ban publik�lt�k Londonban.

Az els� p�ld�nyok az indiai-afg�n hat�rh�bor�b�l visszat�r� brit katon�kkal �rkeztek Londonba; n�h�nyukat ki�ll�t�sokon is szerepeltett�k, afg�n ag�r n�ven, de igazi �rdekl�d�s m�g nem mutatkozott a fajta ir�nt, eg�szen 1907-ig, mikor John Barff kapit�ny Perzsi�b�l, Indi�n kereszt�l, hazahozta Zardin nev� kuty�j�t. Ez az afg�n ag�r csod�latos st�lus�, j� sz�rben l�v� kutya volt, s�t�t maszkkal, nagy sikert aratott az angol kutyabar�tok k�r�ben. Zardint tov�bbi importok k�vett�k, n�h�ny p�ld�ny m�r az �jvil�gba is elker�lt, a h�bor� alatt azonban teljesen elt�nt a fajta a nyugati vil�gb�l. 1920 k�r�lre tehet�, hogy Murray �rnagy feles�g�vel, Mrs. G. Bell Murray-vel �s Miss Jean C. Manson Sk�ci�ba vittek egy csoport afg�n agarat, melyet vettek, de lehet, hogy m�r maguk teny�sztettek a nyolc�ves h�bor� alatt Balukiszt�nban, mely akkor f�ggetlen �llam volt D�l-Afganiszt�n ter�let�n, ma Pakiszt�n r�sze. Ezekb�l az importokb�l teny�sztette ki Miss Manson, az �rnagy �s m�sok a Bell-Murray vonalat az 1920-as �vekben.

1925-ben Mrs. Mary Amps �jabb csoport afg�n agarat hozott Eur�p�ba, pontosabban Angli�ba, abb�l a kennelb�l, amit � tartott fent Kabulban. Ezek a kuty�k t�bbs�g�kben a hegyi t�pust k�pviselt�k, robusztus fel�p�t�s�ek voltak, viszonylag r�videk, t�bb�-kev�sb� d�s sz�rzettel. Ezekb�l az importokb�l j�tt l�tre a Ghazni vonal, mely Amps kennel�r�l kapta nev�t. Ezek k�z�l a legsikeresebb ki�ll�t�si kutya �s fedez�kan Ch. Sirdar of Ghazni.

A 20-as �vek sor�n t�bb Bell-Murray kuty�t vittek az USA-ba, �s amikor az AKC megnyitotta t�rzsk�nyv�t a fajt�nak 1926 okt�ber�ben, n�h�nyat ezekb�l regisztr�ltak is.

Az els� amerikai alom k�t Bell-Murray kuty�t�l sz�letett 1927-ben, de a fajta amerikai teny�szt�s�nek igazi kezdet�t az els� Ghazni import jelentette 1931-ben, mikor Zeppo Marx �s feles�ge Angli�b�l v�s�rolt egy teny�szp�rt, Asra of Ghaznit �s Westmill Omart. A k�t kuty�t k�s�bb Q.A. Shaw McKean szerezte meg Prides Hill nev� kennele sz�m�ra.

Az afg�n ag�r eur�pai �llom�nya m�g mindig nem teljesen homog�n, t�bbek k�z�tt az�rt, mert a fajta sz�l�haz�j�b�l k�l�nb�z� t�pus� kuty�k �rkeztek. Egyes afg�n forr�sok hat vagy m�g t�bb t�pust k�l�nb�ztetnek meg, els�sorban el�fordul�s �s sz�n alapj�n. K�ts�gtelen, hogy vannak �tmeneti vari�ci�k, de alapvet�en k�t t�pusr�l besz�lhet�nk: a d�li �s nyugati sivatagok kuty�ja �ltal�ban vil�gos sz�n�, sz�rzete ritk�bb.

Az �szaki hegys�gek kuty�ja, a hegyi t�pus ink�bb s�t�tebb sz�n�, kompaktabb fel�p�t�s�, sokkal d�sabb sz�rzet�. Ez a k�t v�ltozat, �s a t�bbi alt�pus is, logikusan t�kr�zi az orsz�g v�ltozatos kl�m�j�t �s f�ldrajz�t.

A sz�l�f�ld t�pusait a fajt�t gyarmatos�t� nyugati vil�g sem seg�tette �sszeolvadni. Ahogy a nagy nemzetek k�l�nb�z� t�rzsekre oszlanak Afganiszt�nban, elt�r� geopolitikai mot�vumokkal �s gondolkod�sm�ddal, ugyan�gy k�l�nb�z� csoportokat tal�lunk az afg�n ag�r h�vei k�z�tt, akik egy-egy specifikumot kiemelve �s dics��tve, elfelejtik figyelembe venni a fajta eg�sz�nek l�nyeg�t. Ahogy az uralkod� oszt�ly len�zte a m�veletlen, szak�llas t�rzsi harcosokat, �s ink�bb a sah k�reit kereste, �gy napjainkban sz�mos ki�ll�t�si megsz�llott len�zi az afg�n ag�r vad�szkutya mivolt�b�l fakad� tulajdons�gokat.

A show �s a versenyp�lya k�z�tti szakad�k sz�mos orsz�gban egyre m�ly�l. Pedig mire j� egy csod�latos afg�n, mely nem tud futni �s vad�szni �s egy ford�tva, a legjobban vad�sz� afg�n ag�r sem teljes�rt�k� k�pvisel�je fajt�j�nak, ha hi�nyzik bel�le a standard �ltal r�gz�tett sz�ps�g, elegancia �s m�lt�s�g.

Tal�n m�r az eddigiekb�l is kivil�glik, csup�n t�vhit az afg�n ag�r k�zmond�sos butas�ga, kezelhetetlens�ge �s gy�vas�ga. Sokkal ink�bb arr�l van sz�, hogy az �si k�rnyezet�b�l kiragadott vad�szkutya egyel�re nem tud �s nem is akar a nyugati kult�ra mer�ben m�s ig�nyeivel azonosulni. Elcs�pelt anekdota a haj�gy�ri szigeten afg�n agarait pokr�ccal s�t�ltat� gazda esete: ha kuty�i kirohannak a vil�gb�l, kocsij�ba be�lve v�rja meg, m�g visszat�rnek. Ja, a pokr�cok? Eg�sz �jszaka az�rt nem lehet f�teni a kocsit!

Viccen k�v�l, t�bb kezelhet� afg�n agarat is ismerek, amelyek ha nem is n�met juh�szos fegyelemmel, de engedelmeskednek gazd�juk parancsainak. S�t, az USA-ban t�bb akt�van versenyz� afg�n agarat is l�tni az agility �s obedience p�ly�n – de erre tal�n csak az amerikaiak k�pesek…

Az afg�n ag�r sz�r�pol�sa el�g id�ig�nyes dolog, vagy k�lts�ges, ha kozmetikusra b�zzuk. A grooming h�rom alapt�pusa a ki�ll�t�si, a k�ly�k- �s az esetenk�nti sz�r�pol�s. (Ut�bbi a csom�k elt�vol�t�sa miatt sz�ks�ges.) A k�ly�ksz�r �pol�sa serkenti a sz�rzet n�veked�s�t �s elt�vol�tja az elhalt k�ly�ksz�rt.

A ki�ll�t�si sz�r�pol�s t�bb f�zisb�l �ll: f�rdet�s el�tti kondicion�l�s, samponoz�s, �bl�t�s, kondicion�l�s, �bl�t�s, f�rdet�s ut�ni kondicion�l�s, sz�r�t�s, kef�l�s, f�s�l�s. Ez a proced�ra ak�r hat �r�t is ig�nybe vehet, f�gg�en az adott kutya sz�r�nek s�r�s�g�t�l, szerkezet�t�l �s kond�ci�j�t�l. A k�ly�k�pol�s nem tart f�l �r�n�l tov�bb, mikor a k�ly�k m�r nyugtalankodni kezd.

Az esetenk�nti sz�r�pol�s id�tartama a kiv�lt� okt�l f�gg�en v�ltozik. Nagyon fontos, hogy sohase kef�lj�k az afg�n ag�r sz�r�t sz�razon vagy koszosan! Ez csak �sszet�ri a sz�rt �s felt�lti elektromoss�ggal. Ami a k�l�nb�z� kozmetikai felszerel�sek mellett nagyon hasznos kell�k egy afg�n ag�rhoz, az a hajh�l�. Ez egy nadr�gsz�rhoz hasonlatos form�j� anyag, melyet a kutya fej�re kell h�zni ev�s el�tt, hogy a f�le ne l�gjon a vacsor�ba �s a mi kuty�nknak is olyan sz�p f�lsz�rzete legyen, mint amilyet a feln�tt ki�ll�t�si szt�rokon oly sokat csod�ltunk.

Hajh�l�t k�nnyen k�sz�thet�nk egy harisnya sz�r�b�l vagy megk�rhetj�k a nagymam�t, hogy horgoljon egy t�glalapot, amit f�lbehajtva �s �sszevarrva m�r k�sz is az afg�n hajp�nt. Ha a k�lyk�t kezdett�l fogva, fokozatosan szoktatjuk a h�l�hoz, m�r mag�t�l fogja emelni a fej�t, hogy feltegy�k r� ev�s el�tt.