A labrador sz�rmaz�s�r�l sok a felt�telez�s, ugyanakkor amit a labrador t�rt�n�szek �sszeszedtek a kutya sz�rmaz�s�r�l, mesebeli t�rt�netnek t�nik. A leg�jabbakat Rich�rd A. Wolters gy�jt�tte egybe, aki kerek 30 000 kilom�tert utazott az�rt, hogy az egykori labrador �lethelyein r�gi arch�vumok dokumentumait �tkutassa, amelyekben a r�gi v�zikutya eml�t�sre ker�l. Ez bizony�ra nem volt k�nny� feladat, hiszen a labrador �sei t�rv�nyen k�v�li t�rsadalomban �ltek �j-Foundland sziget�n. Labrador az Amerik�val szomsz�dos partvid�k, val�sz�n�leg csak v�letlen�l ragadt meg ez a n�v ennek a fajt�nak.  Bizony�ra az�rt, mert a k�s�bbi angol teny�szt�k a tengerent�li f�ldrajzi pontoss�g�rt nemigen agg�dtak, azonk�v�l az �j-foundlandi n�v m�r foglalt volt egy nagyobb, hossz� sz�r� rokonnak. Hogyan ker�ltek ide? A kuty�k t�nyleg az indi�nok saj�t teny�szt�s� ebei voltak? Rich�rd A. Wolters ismeretei szerint a bennsz�l�tt indi�noknak nem voltak saj�t kuty�ik. Az �slabradort nagy val�sz�n�s�ggel azok a tenger�szek �s hal�szok hozt�k magukkal, akik Devon brit gr�fs�g�b�l �rkeztek nyarank�nt �j-Foundland partjaira, hogy halakat fogjanak. Mivel a vesz�lyes partokon a hal�szb�rk�k �sszet�rtek volna, a kutya dolga volt, hogy v�zbe ugorv�n, a h�l� von�k�tel�t a partra vigye a parton �ll� t�bbi hal�sznak, akik azut�n bevont�k a tele h�l�t. �s m�g a partiak a zs�km�nynyal foglalkoztak, a kutya viszsza�szott a k�vetkez� kiter�tett h�l� von�k�tel��rt. Tov�bbi k�teless�ge volt, hogy ha a hal�sz b�rmit a v�zbe ejtett, visszahozza. Eg�sz id� alatt hol a parton, hol a tengeren voltak, seg�tettek partra vontatni a neh�z hal�szh�l�t, h�zt�k a v�zt�l csepeg� vontat�k�telet, kihal�szt�k a v�zbe esett evez�t, valamint a h�l� perem�n �tverg�d�tt zs�km�nyt.

Azok az �r�k, akik az 1840-es �vekben eml�t�st tettek a kuty�kr�l, �j-Foundland sz�khelye ut�n Szent J�nos kuty�j�nak nevezt�k el �ket. Tilos volt errefel� letelepedni, ezzel akart�k ugyanis az angolok megakad�lyozni, hogy a tenger�szek �s a hal�szok a halkereskedelmet a kez�kben tarts�k. Ehhez persze egy�ltal�n nem tartotta mag�t valamennyi hal�sz, f�leg azok nem, akik a haj�kon rabszolgak�nt dolgoztak, �s megsz�kve, elbujdostak kuty�ikkal egy�tt a parti boz�tosban. Egy�tt volt Anglia �sszes legdurv�bb �s legkem�nyebb embere. A sziget els� lak�i dezert�r�k voltak, akik az angol hal�sz�flott�r�l, a Navyr�l sz�ktek meg, leugr�lva a haj�kr�l. T�rv�ny n�lk�li t�rsadalom j�tt l�tre, ahol a saj�tos el��r�sok szerint �ltek a lak�k.

E durva t�rsadalomb�l sz�rmazik a Szent J�nos-kutya, a labrador k�zvetlen �se. A kuty�k az otthonukul szolg�l� hal�szb�rk�kon jutottak el Angli�ba. Amikor a b�rk�k el�rt�k a d�langol kik�t�ket, a halrakom�nyt megv�s�rl�k felismert�k a kuty�k hasznoss�g�t, �s a t�kehal mellett megvett�k ezeket az ebeket is. Malmesbury earlje egy 1870-ben kelt lev�lben le�rja, hogyan v�s�rolta meg e fajtabeli els� kuty�j�t egy �j-Foundland �s Poole k�z�tt m�k�d� hal�szhaj�r�l. Az �t mindenn�l jobban �rdekl� fajt�r�l pedig azt mondta: „A kuty�imat magunk k�z�tt labradornak h�vjuk.” Ha egy befut� haj�n akadt elad�sra v�r� kutya, akkor azt bedobt�k a kik�t�ben a v�zbe, �s hagyt�k, hogy ki�sszon. Err�l tudt�k a parton, hogy ez a kutya elad�.

Nem sokkal k�s�bb a labrador elt�nt sz�l�f�ldj�r�l. R�szben a s�lyos helyi ad�k k�vetkezm�nyek�nt, amit kev�s hal�sz volt hajland� megfizetni. M�sr�szt, �s ez a fontosabb ok, megsz�lettek az angol karant�nt�rv�nyek, �s v�get vetv�n az importnak, v�get vetettek a kutyatart� �s -export�l� hal�szok j� mell�kkereset�nek is. Szerencs�re ekkor m�r a fajta gy�keret vert Nagy-Britanni�ban.

Malmesbury nev�n k�v�l meg kell eml�teni a Baccleuch �s Home csal�dot, ahol gener�ci�kon �t tartott�k �s teny�sztett�k ezeket a kuty�kat. Komolyan azonban 1900 k�r�l Lord Knutsford (1935-ben halt meg) �s Lady Howe (elhunyt 1961-ben) foglalkozott el�sz�r a labradorral. 1903 �ta a fajt�t hivatalosan is elismert�k. Knutsford harmadik vikomtj�r�l j�rja a t�rt�net, amely szerint a vikomt p�nzt �s f�rads�got nem k�m�lve, bej�rta Labradort �s �j-Foundlandot, h�tha felleli az �shaz�ban a fajta n�h�ny p�ld�ny�t. Egy helybeli kutyateny�szt�t�l is megk�rdezte, kit�l vehetne egy p�r labradort. A v�lasz az volt, hogy menjen �t Angli�ba, �s vegyen a Holland-Hibbert nev� illet�t�l. (A Holland-Hibbert a Knutsford lordok csal�di neve volt....)

Howe gr�fn� 1957-ben k�nyvet �rt a fajt�r�l, s ebben Lord Knutsfordot nevezi „a labradorok legf�bb j�tev�j�nek”. A dics�ret tal�n t�lzottan is nagylelk�; aki ma �rna a labradorokr�l, bizonyosan mag�nak Lady Howe-nak ny�jtan� a p�lm�t.

Az �si sz�n a fekete. Az els� s�rga labradorok felt�n�se 1899-re tehet�. C. Radclyffe teny�sztett ki k�t s�rga labradort fekete sz�l�kt�l. A harmadik, a legkev�sb� elterjedt sz�nv�ltozat, a csokol�d�sz�n kialakul�sa Mrs Paulingnak �s Mrs Severnnek k�sz�nhet�.

A Kennel Club 1903-ban fogadta el �n�ll� fajtak�nt a labradort, s 1916-ban megalap�tott�k a Labrador Retriever Clubot.

Meg kell eml�ten�nk napjainkban Jef Verrees belga teny�szt� nev�t, aki az of Lucifer’s Delight kennel tulajdonosa, amely teny�szetben tal�lhat� t�bbek k�z�tt MultiChampion Paducah Indiana Jones �s MultiChampion Blondella Bonny Lad, a k�t s�rga kan; ut�bbi a vil�g eddigi legeredm�nyesebb labrador retrivere. E k�t csod�latos labradort m�dunkban volt Magyarorsz�gon is megcsod�lni, illetve j� n�h�ny gy�ny�r� k�ly�kkel aj�nd�kozt�k meg a magyarorsz�gi teny�szt�ket.

A labrador a legkedveltebb fajta valamennyi retriever k�z�tt; f�leg sokoldal�s�g�r�l nevezetes. Mivel a labrador mentes az agresszi�t�l, az ember ide�lis t�rsa. K�zepes termet�vel, er�teljes fel�p�t�s�vel nem t�l z�m�k, sem t�l t�r�keny, �gy sok mindenhez megfelel.

Felhaszn�l�si ter�lete a vad�szat. Egy angol mond�s szerint, l�v�s el�tt a pointer, l�v�s ut�n a retriever. A retriever a vadat elhoz� kuty�k kir�lya, kit�n� vad�szkutya. �vtizedeken �t arra teny�sztett�k, hogy er�teljes �llkapcs�t nagyon �vatosan haszn�lja.

A sz� szoros �rtelm�ben puhasz�j�nak nevezett kutya �rz�-v�d� kik�pz�sre nem alkalmas. Ez nem azt jelenti, hogy a labradorb�l hi�nyzik a v�delmi �szt�n, vagy gy�va lenne. A csal�dj��rt, a falk�j��rt b�tran harcol. Ha egy csal�dtag vesz�lyben van, akkor morogva oda�ll mell�, �s k�sz arra, hogy mindent fel�ldozzon �rte.

A vad�szaton k�v�l mint vakvezet�, mint k�b�t�szer-keres� lett h�res; van olyan k�b�t�szer-keres� labrador, amelyre a k�b�t�szer-maffia v�rd�jat t�z�tt ki. De ismeretes mint hegyi ment�kutya vagy g�zsziv�rg�st keres�, vagy �ppen a lak�s pen�szgomb�i ut�n kutat� labrador is.

Szeretetrem�lt� szem�lyis�ge miatt a csal�dban is t�k�letes, a gyerekek bizalmasa, b�k�sen t�ri, ha durv�bban ny�lnak hozz�, szereti, ha v�zzel fr�csk�lik, hanc�rozik a kicsikkel. Sokkal jobban �rzi mag�t vid�ki k�rnyezetben, mint v�rosi lak�sban, de tart�sa ott sem problematikus.

Igaz, hogy a n�pszer�s�gi list�k napr�l napra v�ltoznak, de egy biztos: Angli�ban, az USA-ban �s Franciaorsz�gban mindig az els� t�z k�z�tt van, de volt Angli�ban �s Amerik�ban a toplista els� hely�n.

Egy utols� adal�k �s felsorol�s: a vil�gban oly emberek tartanak labradort, �s erre nagyon b�szk�k is, akik gazdags�guk r�v�n mindenfajta kuty�t megvehetn�nek, �k m�gis a labradorhoz ragaszkodnak.  Arnold Schwarzenegger, Bing Crosby, Kirk Douglas, J�nos K�roly spanyol kir�ly, Kevin Costner, II. Erzs�bet angol kir�lyn�, Athina Onassis, Francois Mitterand. Amikor a francia k�zt�rsas�gi eln�k fekete labradorja elveszett, a francia t�v� bemondta, �s eg�sz Franciorsz�g �t kereste, szerencs�re meglett. Az eln�k v�grendelet�ben �gy k�v�nta, hogy utols� �tj�ra kedvenc labradorja is k�s�rje el, ahogy ez  meg is t�rt�nt.

Magyarorsz�gon jelenleg a t�rzsk�nyvez�si sz�m 6000 f�l�tt j�r, m�g Angli�ban 1996-ban t�bb mint 36000 labradort t�rzsk�nyveztek.