Pici feh�r kutyacsod�k

BICHON VAGY PINCS: Igazi kincs!

Bichon vagy pincs �? Hazai teny�szt�ink eleinte pincseknek h�vt�k �ket – nem is helytelen�l –, manaps�g azonban a bichon elnevez�st r�szes�tik el�nyben. Maradjunk h�t mi is a „bichon”-n�l. Ezen a n�ven egy kicsiny, rendszerint feh�r ebecsk�kb�l �ll� kutyacsal�dot �rt�nk, melynek tagjai: a m�ltai, a bolognai �s a havannai bichon, valamint a bichon frise.

A bichon (vagy pincs) az egyik leg�sibb hobbikutya, vagyis olyan n�gyl�b� bar�t, melyet puszt�n a kellemes t�rsas�g��rt tartottak, illetve tartanak. �vsz�zadokon kereszt�l fejedelmi udvarok lak�ja volt. �m pl�ss�llatk�kra eml�keztet� k�lseje ne t�vesszen meg senkit: val�j�ban kem�nyk�t�sû, sportos, robusztus kuty�r�l van sz�!

Cato intelmei

Apr� termete nem akad�lyozta meg a bichont abban, hogy a legnagyobbak kedvence legyen. Hogy csak egy-k�t nevet eml�ts�nk: I. Ferenc francia, II. F�l�p spanyol kir�ly, Katalin, minden oroszok c�rn�je, valamint Madame Pompadour is a fajta felt�tlen h�ve volt. M�r az antik vil�gban, p�ld�ul a f�ra�k Egyiptom�ban is k�l�nleges figyelemben r�szes�tett�k a bichonokat. Arisztotel�sz is eml�t�st tesz r�luk, Timon pedig, a h�rhedett ath�ni embergyûl�l�, a pomp�t �s f�nyûz�st kedvel� elpuhult szibarit�k f�rd�beli k�s�r�jek�nt �rja le a selymes, feh�r bund�j�, apr� kuty�kat. A bichon divatja a r�maiakat sem ker�lte el; err�l tan�skodnak t�bbek k�z�tt Cato intelmei, melyeket a sz�p r�mai patr�ciusasszonyokhoz int�zett, akik vagyonokat k�lt�ttek a miniatûr j�sz�gokra.

Sok�ig a bichon volt a „gy�nges�g” kuty�ja, a n�knek „fenntartva” – ezek az apr� kuty�k ûzt�k el a semmittev�, l�ha sz�passzonyok unalm�t. Felbukkantak a legh�resebb fest�k v�sznain is; el�g, ha csak Brueghelt, D�rert vagy Goy�t eml�tj�k.

Mindama nyomok ellen�re azonban, melyeket a bichonok az id�k folyam�n az irodalomban, a t�rt�nelemben vagy a mûv�szetben hagytak maguk ut�n, pontos eredet�k m�ig is tudom�nyos vita t�rgya. Annyi a jelek szerint meg�llap�that�, hogy mind a n�gy jelenleg l�tez� v�ltozat egy t�r�l fakadt. A m�ltai h�vei mindazon�ltal kedvenc�ket tartj�k a fajta �s�nek. �ll�t�suk szerint spanyol haj�k homb�rjaiban �rkezett a Bale�ri- �s Kan�ri-szigetekre. Szerint�k a g�nd�r sz�rû, v�ltozat, vagyis a bichon fris� a m�ltai �s a barbet vagy a m�ltai �s az uszk�r keresztez�d�s�nek eredm�nye. A bichon fris� rajong�i ennek �ppen a ford�tottj�t �ll�tj�k, mondv�n, a m�ltai a bichon fris�nek k�sz�nheti megsz�let�s�t! B�r ebben a vit�ban nem szeretn�k (�s nem is tudok!) �ll�st foglalni, kezdj�k a sort a fris�vel...

A BICHON FRIS� (Tenerife)

Intelligens, becsv�gy� �s pazarl� volt Madame Pompadour, aki XV. Lajos kedvesek�nt �lt a francia udvarban. Az 1721-ben sz�letett p�rizsi asszony nemcsak a mûv�szeteket �s az irodalmat p�rtfogolta, de � vetette meg a porcel�nipar alapjait, s mindig �jabb �s �jabb sz�rakoztat� dolgokat eszelt ki kir�lya sz�m�ra. (�gy mellesleg politikai r�termetts�g�t is nem egyszer bizony�totta.) Mindig ott volt, ahol �ppen sz�ks�g volt r�, de ritk�n jelent meg kedvence, egy bichon fris� n�lk�l. A francia h�lgyek lelkesedtek �rte, �s persze mind ut�nozni akart�k. Egyebek mellett ehhez tartozott az is, hogy egy ilyen boglyas fejû „h�goly�t” tudjanak l�baik mellett.

A fajt�t tenger�szek fedezt�k fel a Kan�ri-szigeteken �s hozt�k magukkal Eur�p�ba, ahol �t v�ltozat�t teny�sztett�k ki: ez volt a m�ltai, a havannai, a kis oroszl�nkutya, a bolognai �s maga a bichon fris�, melyet Madame Pompadour idej�ben m�g Tenerife (Teneriffa) kuty�nak h�vtak. Csak k�s�bb keresztelt�k bichon fris� n�vre (fris� = g�nd�r, bodor�tott, bolyhos). Ezeket a kuty�kat sok�ig f�lreismert�k; �vsz�zadokon �t �lebekk�nt v�ndoroltak egyik f�nyes szalonb�l a m�sikba, ahelyett, hogy komolyan vett�k volna �ket, mint egykor �seiket, azokat a v�zisp�nieleket, amelyek mint vad�sz� �s jelz�kuty�k szereztek maguknak nevet �s tekint�lyt. Pedig helyes tart�s �s b�n�sm�d (nevel�s) mellett ez a kutya ragaszkod�, sz�v�s �s ravasz fick�, mellyel, mint azt a franci�k mondj�k, „ak�r lovat is lehet lopni”!

A fris� vonz� megjelen�sû, eleg�ns, v�g ked�lyû, mer�sz �s �letvid�m eb. Ami�ta az 1970-es �vek v�g�n f�lmer�lt az ismeretlens�g hom�ly�b�l, sz�les k�rben lelkes h�vekre tal�lt. B�tor �s kem�ny t�rsas�gi kedvenc, a norv�g parasztok pedig r�j�ttek, hogy m�g birkaterel�sre is kik�pezhet�.

Sz�p k�llemû, eleg�ns kutya. Fejform�j�ra jellemz�, hogy a koponyai r�sz hosszabb, mint az arcorri r�sz. Stopja nem t�l kifejezett. Szeme kicsi, s�t�tbarna. Lel�g� f�le hossz�, de nem annyira, mint az uszk�r�, s finom, g�nd�r�d� sz�r bor�tja. Mellkasa fejlett, has�t ag�rszerûen felh�zza, �gy�ka sz�les, izmos. V�gtagjai egyenesek, v�kony csontozat�ak. Fark�t kiss� felemelve, a h�ta f�l� hajl�tva hordja, an�lk�l, hogy kunkor�tan�. Karmai olykor feh�rek, b�r a teny�szt�k jobban kedvelik, ha feket�k. Sz�re finom, selymes; laz�n, dug�h�z�szerûen csavarod�. Sz�ne feh�r.

A M�LTAI (Bichon Maltese)

T�rt�net�nek kr�nik�sa m�r a kezdet kezdet�n bele�tk�zik a probl�m�ba, honnan kapta nev�t a fajta: M�lta sziget�r�l vagy Melita szic�liai v�rosr�l? Valamelyest mindk�t feltev�s al�t�maszthat�. I. Erzs�bet idej�n dr. Johannes Caius a k�vetkez�t �rta a m�ltair�l: „Melitinek neveztetnek, M�lta sziget�r�l... Csakugyan igen kicsinyek �s f�k�nt asszonyok �r�m�re �s kedvtel�s�re tartatnak a szebbik nem karj�ban, kebel�ben �s �gy�ban...” Igen �m, de m�r ezer�tsz�z �vvel azel�tt, Kr.e. 25-ben azt �rta Strabo: „Van egy v�ros Szic�li�ban, Melita, ahonnan nagy sz�mban sz�ll�tj�k a keresked�k a Canis Melitei nevû csinos kuty�t.”

Mellesleg Strabo idej�n bizony�tottan l�tezett egy m�ltai ebecske M�lta sziget�n: Publius r�mai korm�nyz� kedvence volt, �s Iss�nak h�vt�k. Egy kort�rs k�lt� �gy �radozott r�la: „Issa m�k�sabb, mint Catulla (Lesbia) verebe, Issa tiszt�bb, mint a gerle cs�kja. Issa kedvesebb, mint egy szûz le�nyka. Issa dr�g�bb, mint India �kk�vei.”

Az irodalmi hivatkoz�sn�l �rdekesebb – mert hitelesebb – az a t�ny, hogy m�ltai a f�szerepl�je Sir Edwin Landseer egyik festm�ny�nek is. Landseer egy�bk�nt pr�f�t�nak gy�ng�bb volt, mint fest�nek, mert a k�pnek ezt a c�met adta: „A fajta utols� k�pvisel�je”. Az 1840-es j�slat t�vesnek bizonyult: a fajta �l �s virul! Nem v�letlen�l, hiszen a m�ltai sz�p �s elbûv�l� teremt�s. Ritka j� term�szetû, �m meglehet�sen titokzatos kuty�cska. Felt�tlen ura saj�t �let�nek, soha nem al�zkodik meg. Mindez nem jelenti, hogy konok, makacs lenne. Mint minden intelligens �s j�l nevelt kutya, rugalmasan alkalmazkodik a t�rsas �let k�nyszer�t� k�r�lm�nyeihez.

A m�ltait – mint m�r eml�tett�k – r�gebben m�ltai pincsnek h�vt�k honi berkekben. Manaps�g ink�bb a „bichon maltaise” vagy „bichon maltese” nevet haszn�lj�k. Mindkett� j�, de tal�n m�g szerencs�sebb a „m�ltai selyemkutya” elnevez�s. Ez a kis arisztokrata rendk�v�l j�t�kos, vid�m l�lek. Szikr�z� j�kedv, kedvess�g �s elnyûhetetlen �leter� jellemzi. Nagy k�p�, t�rhetetlen �letkedve �tragad k�rnyezet�re is. A gyerekek ide�lis j�tsz�pajt�sa, idegenekkel szemben viszont meglehet�sen z�rk�zott.

Ennek az elragad� kis koboldnak tal�n egyetlen h�tr�nya, hogy – ha azt akarjuk, hogy teljes sz�ps�g�ben t�nd�k�lj�k – sz�rzet�nek �pol�s�ra, f�s�l�s�re naponta id�t kell szak�tanunk. R�ad�sul ha nem akarjuk t�rni-t�pni a bund�j�t, f�lt� gonddal kell elj�rnunk. Viszont a rendszeresen f�s�lt m�ltai ritk�bban ig�nyli a f�rdet�st.

Eleg�ns, sz�p k�llemû eb. Feje sz�gletes, stopja kifejezett, orrt�kre fekete. Szeme barna, f�le hossz�, magasan tûz�tt, fej�hez simulva lel�g. Nyaka lebernyeg n�lk�li, magasan illesztett; t�rzse t�glalap alak�; h�ta egyenes, hossz�; �gy�ka r�vid, feszes; fara egyenes; mellkasa sz�les, a k�ny�ke al� �r. L�bai r�videk, egyenesek, p�rhuzamosak. Mancsa kicsi, kerekded. Fark�t a h�t�ra kunkor�tja. Sz�rzete hossz�, b�s�ges, selymes, sz�ne h�feh�r. A kanok marmagass�ga 21–25 cm, a szuk�k� 20–23 cm. S�lya 2–4 kg.

A BOLOGNAI (Bichon bolognese)

A m�ltaira rendk�v�l hasonl�t�, olasz sz�rmaz�s� bolognai a k�z�pkorban alakult ki, s b�r az �szak-olaszorsz�gi Bologna v�rosa ut�n nevezt�k el, val�j�ban ink�bb d�l-olasz bichonokt�l sz�rmazik.

A fajt�r�l 1200 �ta vannak feljegyz�sek, amelyek el�kel�, r�gi sz�rmaz�s�t dokument�lj�k. Ezek bizonys�ga szerint a bolognai ugyanolyan szerepet t�lt�tt be az olasz renesz�nsz uralkod�k csal�djai �s az arisztokr�cia k�r�ben, mint a m�ltai, kiv�ltk�ppen a Mediciek, Gonzag�k udvartart�s�ban.

A szeretetre m�lt�, gy�ng�d bolognai n�mileg tart�zkod�bb, f�l�nkebb, mint n�pszerûbb unokatestv�re, a bicon fris�. Feh�r, gyapotszerû bund�ja meleg kl�maviszonyok k�z�tti tart�sra is alkalmass� teszi. Keresi �s kedveli az emberek t�rsas�g�t, s szoros kapcsolatot alak�t ki gazd�j�val. Pajkos, j�t�kos, k�nnyen kezelhet� ebecske.

Nagy el�nye, hogy nem t�l hangoskod�, nem ugat�s. Idegenekkel szemben kifejezetten bizalmatlan, ez�rt teny�szt�i szerint jelz�kuty�nak is alkalmas.

Kistermetû, n�gyzetes alak�, harmonikus fel�p�t�sû kutya. Kopony�ja kiss� ov�lis, szeme viszonylag nagy, s�t�t okkers�rga sz�nû. F�le hossz� �s lel�g�, hossz� sz�r bor�tja. Mellkasa el�gg� m�ly, h�ta egyenes, fara sz�les, enyh�n lejt. Fark�t a h�t�ra hajl�tja. Sz�rzete hossz�, pelyhes, nagyon sûrû; egyform�n fedi eg�sz test�t, csup�n az arcorri r�szen r�videbb. Sz�ne h�feh�r, minden folt vagy �rnyalat n�lk�l. A kanok marmagass�ga 27–30, a szuk�k� 25–28 cm. S�lya 2,5–4 kg.

A HAVANNAI (Bichon Havanese)

A bichon csal�d legnagyobb termetû, ennek ellen�re nagynak egy�ltal�n nem mondhat� tagja. Bichon Havanais, illetve Havana Silk Dog (havannai selyemkutya) n�ven is ismerik. A F�ldk�zi-tenger medenc�j�nek vid�k�r�l ker�lhetett k�s�bbi sz�rmaz�si hely�re, Kub�ba. A fajta valamikor az 1700–1800-as �vekben alakult ki. Eredet�re n�zve pontos adatokkal ugyan nem rendelkez�nk, de nagyon val�sz�nû, hogy kis termetû uszk�rokkal p�roztatott bolognaiakt�l vagy spanyol tulajdonban lev� m�ltaiakt�l sz�rmaztathat�.

A forradalmak k�zismerten nem kedveznek a kuty�knak. Az �j rendszer a tisztav�rû fajt�kban gyakran az uralkod� oszt�ly szimb�lum�t, „totem�llat�t” l�tja. A t�rt�nelem erre sz�mos szomor� p�ld�t szolg�ltatott. Mint tudjuk, a francia, az orosz, a kubai s a k�nai forradalmakat k�vet�en az addig nagy becsben tartott fajt�kat a sz� szoros �rtelm�ben vagy passz�v m�don megsemmis�tett�k. �gy j�rt a havannai is, mely Kub�ban ma ritka, mint a feh�r holl�, de szerencs�j�re Amerik�ban a teny�szt�k felkarolt�k a fajt�t, �gy ma m�r vil�gszerte ismerik, ha annyira nem is, mint n�pszerûbb „testv�reit.” Az olykor f�l�nk, �m mindig gyeng�d �s fog�kony havannai term�szet�n�l fogva nagyszerû t�rsas�gi kutya, k�l�n�sen a gyerekek odaad� j�tsz�t�rsa.

Teste ar�nyos, feje r�videbb, mint p�ld�ul a m�ltai�, kopony�ja viszonylag sz�les. Szeme k�zepesen nagy, s�t�tbarna. Orrt�kre fekete. F�le hegyes, a fej�hez simulva lel�g, kiss� r�ncos. T�rzse hossz�, izmos. V�gtagjai r�videk, egyenesek, p�rhuzamosak, megfelel�en izmosak. Fark�t, melyet hossz�, selymes sz�rzet bor�t, f�lemelve, p�sztorbot alak�ra hajl�tva hordja. Sz�rzete az eg�sz test�n hossz�, sima, k�nnyû, selymes, a v�ge k�nnyed�n g�nd�r�dik. Sz�ne teljesen feh�r, illetve vajsz�nû, n�ha gesztenyesz�nû foltokkal tark�tott. Marmagass�ga 20–28 cm, s�lya maximum 3–6 kg.