Medve�l� a Kauk�zusb�l

A kauk�zusi juh�szkutya �l� bizony�t�ka Darwin term�szetes kiv�laszt�d�sr�l alkotott elm�let�nek, miszerint a leger�sebb �s legalkalmazkod�bb egyedek �lik t�l vet�lyt�rsaikat �s adj�k tov�bb genetikai �r�ks�g�ket. A k�z�p-�zsiai �s a d�l-orosz juh�szkuty�hoz hasonl�an, a kauk�zusi is �vsz�zadok �ta �rz�-v�d� kutyak�nt szolg�lta �s szolg�lja az embert, teh�t nem terelte, hanem v�delmezte a r�b�zott haszon�llatokat, ak�rcsak gazd�j�t �s annak minden m�s tulajdon�t. Farkassal, medv�vel egyar�nt felvette a harcot. Napjaink kauk�zusija nemcsak nagyon attrakt�v megjelen�s� kuty�v� fejl�d�tt, de meg�rizte sokoldal� felhaszn�lhat�s�g�t is. A leg�jabb kutat�sok �s archeol�giai leletek szerint a kauk�zusihoz hasonl� t�pus� munkakuty�k Irak �s Mezopot�mia erd�s dombvid�k�r�l sz�rmaznak. Nagyon sok�ig alig ismert�k a fajt�t sz�l�haz�j�n k�v�l. Eur�p�ban el�sz�r N�metorsz�gban t�nt fel az 1930-as �vekben ki�ll�t�si kutyak�nt. A kauk�zusi sokoldal� k�pess�geit felismerve, a szovjet hadsereg is „besorozta” a fajt�t szolg�lati kutyak�nt, h�bor�s �s b�keid�ben egyar�nt haszn�lt�k. A fajta katonai c�lokra val� teny�szt�s�t �s fenntart�s�t a h�res V�r�s Csillag kennel l�tta el, melyb�l sok mai modern kutya is sz�rmazik.

A legt�bb kauk�zusi juh�szkuty�t �shaz�j�ban napjainkban is akt�v munkakutyak�nt haszn�lj�k, v�ltozatlanul kem�ny k�r�lm�nyek k�z�tt. A juhny�jakat tavasszal a sztyepp�ken legeltetik, majd az �vszaknak megfelel�en egyre feljebb haladnak a hegyekben, mindig elhagyva a lelegeltetett ter�letet, majd visszafordulnak, �s fel�lr�l lefele haladva haszn�lj�k a legel�ket. Egy-egy juh�sznak 2–3 kauk�zusija van, melyek nemcsak a farkasfalk�kkal, de a n�luk j�val hatalmasabb medv�vel is felveszik a harcot. A juh�szok gyakran teh�nb�rb�l k�sz�lt, 6–8 centis, hegyes v�g� sz�gekkel kivert, sz�les nyak�rvet vagy eg�sz kis mell�nyt adnak kuty�ikra, hogy a ragadoz�k ne vehessenek fog�st rajtuk. Cirkuszi medv�vel v�gzett �szt�npr�ba bizony�tja, hogy vannak olyan magyar teny�szt�s� kauk�zusik is, melyek �rzik a fajta �si rettenthetetlens�g�t. A p�r�zon l�v� kuty�k vagy egy�ltal�n nem f�ltek a ketrecben l�v� �llatt�l, vagy meg is akart�k azt t�madni.

Az egykori Szovjetuni� k�l�nb�z� �ghajlat� ter�letein, p�ld�ul Gr�zi�ban, �rm�nyorsz�gban, Azerbajdzs�nban, Dageszt�nban �s term�szetesen a Kauk�zusokban k�l�n�sen sok p�ld�ny �l. Mivel a fajt�t egym�st�l nagy t�vols�gra fekv� ter�leteken teny�sztik, elt�r� t�pusok illetve sz�r- �s sz�nv�ltozatok alakultak ki. Els�sorban hegyi �s sztyeppei t�pust k�l�nb�ztethet�nk meg. A hegyi (gr�z) kuty�k massz�vabbak, er�sebb fel�p�t�s�ek, vastagabb csontozat�ak, hosszabb a sz�r�k. A sztyeppei kutya valamivel k�nnyebb fel�p�t�s�, hosszabb l�b� �s r�videbb sz�r�. A k�l�nb�z� t�pusok term�szetesen keverednek egym�ssal, sz� sincs elk�l�n�lt teny�szt�sr�l.

A ny�j�rz� kauk�zusi gazd�i sz�m�ra a legfontosabb szempont a kuty�k munkak�szs�ge. Nagyon szigor� szelekci�n ment �t a fajta, �s csak a legr�termettebb, a leg�letk�pesebb, a legkem�nyebb, a betegs�gekkel szemben a legellen�ll�bbak maradhattak fenn. A kuty�nak minden k�r�lm�nyek k�z�tt t�k�letesen meg kellett v�deni a p�sztort, a ny�jat �s persze saj�t mag�t. Ha b�rmelyik dolg�t nem tudta megoldani t�k�letesen, vagy elpusztult, vagy a gazd�ja likvid�lta. Csak a legmegfelel�bb p�ld�nyok, �s azok ut�dai maradhattak meg a m�nak.

Fontos tudni, hogy a kauk�zusi juh�szkuty�ra nem vonatkozik a „min�l nagyobb, ann�l jobb” elv, nem a nyolcvan centi magas, kilencven kil�s p�ld�nyok el��ll�t�s�ra kell t�rekedni. A k�z�putat kell megtal�lni, hiszen csak egy ar�nyos, stabil fel�p�t�s�, nem t�l lomha, mozg�kony �s kitart� kutya veheti fel a harcot a farkassal �s a medv�vel. Kegyetlen, de szeml�letes p�lda az egykori Szovjetuni� ter�let�n igen elterjedt kutyaverekedtet�s: mindig a kisebb test�, mozg�konyabb, kitart�bb kutya gy�zi le a n�la nagyobb, de �ppen ez�rt lomh�bb, k�nnyebben elf�rad� egyedeket. �s ez ugyan�gy van a kauk�zusi igazi munk�ja sor�n is, mikor a farkassal kell megk�zdenie. A sz�rzet min�s�g�n�l is arra kell gondolni, hogy els�dleges funkci�ja az, hogy megv�dje a kuty�t az id�j�r�s sz�ls�s�geit�l. Legyen durva tapint�s�, er�s aljsz�rzettel, �s ne selymes, nyitott, aljsz�rzet n�lk�li.

Mivel a kauk�zusi juh�szkutya sz�zadokon �t �rz�-v�d� kutyak�nt dolgozott, term�szetesen napjainkban is hatalmas a v�d��szt�ne a haz�j�b�l elsz�rmazott, t�bb gener�ci�n �t nem munk�ra teny�sztett kuty�knak is. Nem a t�mad�-, hanem a v�d��szt�ne!

Teh�t semleges ter�leten egy j� kauk�zusi soha nem t�mad, csak ha gazd�j�t �rzi vesz�lyeztetve. B�r megjelen�se meglehet�sen �d�z benyom�st kelt, alapvet�en nyugodt �s kiegyens�lyozott kutya. A csal�d minden tagj�t elfogadja, de idegenekkel term�szett�l fogva ink�bb bizalmatlan. B�r engedelmesebb t�bb m�s hasonl� jelleg� fajt�n�l, meglehet�sen f�ggetlennek �s makacsnak t�nhet a k�nnyen k�pezhet� fajt�kkal �sszehasonl�tva. Nagyon fontos a lehet� leghamarabb elkezdett szocializ�ci�, hogy min�l t�bb �j embert �s szitu�ci�t megismerjen.

A legt�bb kauk�zusi nagyon j�l viselkedik a gyerekekkel, sohasem tenne benn�k k�rt sz�nd�kosan. Mindenesetre nagyon fontos a helyes rangsor tudatos�t�sa a kuty�ban, hogy nem er�szakoskodhat a n�la gyeng�bbnek tartott gyerekekkel. M�ret�b�l kifoly�lag akaratlanul is fell�kheti vagy r�l�phet a kicsikre, �gy mint minden fajta eset�ben, ne hagyjuk �ket fel�gyelet n�lk�l j�tszani. Arra is oda kell figyelni, ha egy gyereknek sok bar�tja van, azok hi�ba kutyaszeret�k, nem kell felt�tlen�l a csal�d kauk�zusij�val bar�tkozniuk, mivel az �szt�n�sen v�di a csal�d minden tagj�t az idegenekt�l. Ha m�s h�zi�llatunk is van, min�l hamarabb ismertess�k meg a k�ly�kkel �s akkor egy�tt tarthat� a kauk�zusi ak�r egy macsk�val is. Ami a fajt�rsakat illeti, szuk�k esetleg tarhat�k egy�tt, de k�t, nem ivartalan�tott kan a legritk�bb esetben j�n ki egym�ssal. Az ide�lis az, ha p�rban tartjuk a kauk�zusit, m�gha nem is akarunk teny�szteni.

T�zel�sn�l persze el kell z�rni a n�st�nyt, �s ilyenkor felett�bb cs�kken a kan h�z�rz�si kedve, kiv�ve, ha a n�st�nyt kell v�delmeznie. Mint minden kutya, a kauk�zusi is tarthat� lak�sban, felt�ve, ha nagyteljes�tm�ny� a porsz�v�nk �s elpakoltuk a krist�lyv�z�t az als� polcr�l.

A k�ly�knek ugyan�gy megtan�that� a szobatisztas�g �s hogy mit szabad tennie �s mit nem, mint b�rmilyen m�s fajt�nak, viszont biztosan lesznek r�gcs�l�si probl�m�k k�ly�k- �s fiatal korban. A kauk�zusik nagyon j�l k�pezhet�k hat�rozott �s k�vetkezetes tr�ninggel, azonban sohasem szabad elfelejteni – neh�z is lenne –, hogy igen nagytest� kuty�r�l van sz�, ennek megfelel�en a probl�m�k is nagyobbak. Ami a temperamentum�t illeti, a kauk�zusi aktivit�si foka j�val alacsonyabb sz�mos kisebb fajt��n�l, �s napk�zben t�bbnyire csak hever�szik, hiszen a j�sz�g k�r�l is ez volt a feladata, hogy fek�dj�n �s figyeljen, �s csak akkor t�madjon, ha vesz�ly fenyegeti az �llatokat.

Mivel legt�bb ellens�ge �jszakai �letm�dot �lt, a kauk�zusi napjainkban is naplemente ut�n v�lik akt�vabb�. Ha kertben akarjuk tartani a kuty�t, sz�molnunk kell azzal, hogy minden gyan�s zajra, mozg�sra ugat�ssal reag�l, azonban nem ugat ok n�lk�l.

Senkit ne t�vesszen meg a kutya k�nyelmes hever�sz�se �s szundik�l�sa, a legkisebb gyan�s jelens�gre felriad �s a legt�bb kauk�zusi meglep�en f�rge �s agilis.