Beagle

A beagle a kop�k egyik legõsibb fajt�ja, melynek jelenlegi megjelen�s�t Angli�ban alak�tott�k ki. Elnevez�se val�sz�nûleg m�ret�bõl ad�dik, a kelta, �angol beag, begle sz�b�l ered, melyre a legkisebb kop�fajtak�nt r� is szolg�l. M�r a III. sz�zadi kr�nik�k is eml�tenek olyan kuty�t, melyet apr�vadas vad�szatra haszn�ltak.

 A fajta neve a 15. sz�zadban bukkan fel elõsz�r �rott sz�vegben, k�sõbb t�bbek k�z�tt Thomas Bewick �r 1790-ben a legkisebb kop�r�l, mely f�radhatatlan a vad�szatban �s ugat�sa l�gy, dallamos. K�zvetlen õse nagy val�sz�nûs�ggel a 17. sz�zadban kiteny�sztett/nyul�sz� kop�k k�z�tt keresendõ. Ezen kop�k sz�mtalan k�l�nb�zõ fajt�j�nak �sszeolvad�s�b�l l�trej�tt n�h�ny fajta egyik lehetett a beagle k�zvetlen õse. Haz�j�ban jellemzõen ny�lvad�szatra haszn�lt�k, p�rban vagy kisebb falk�ban. Az idõk folyam�n azonban fokozatosan megv�ltozott a vad�szat c�lja, �talakult a beagle falk�s vad�szat, a beagling. M�g kor�bban az �lelemszerz�s, napjainkra az elsõdleges c�l a sport lett, a zs�km�ny elejt�se helyett a mozg�s �r�me. A beagling Angli�n k�v�l az Egyes�lt �llamokban is igen elterjedt, ahol a kedvezõ k�r�lm�nyek miatt/hatalmas, szabad ter�letek/ a mai napig sokan ûzik. A vad�szat eredeti c�lj�nak megv�ltoz�s�val �talakult maga a beagling is. Ott ahol lehetõs�g van e neves sport ûz�s�re/Magyarorsz�gon tilos a kop�z�s minden form�ja/, ott a beagle tulajdonosok egyes�letbe t�m�r�lve ter�letet b�relnek, ahol nyulakat teny�sztenek. A versenyeken a beagleket p�rokba sorolj�k, �s �gy engedik a ny�l nyom�ba, viszont nem c�l, hogy a nyulat el is kapj�k. A b�r�k a kuty�k munk�j�nak pontoss�g�t, st�lus�t, �rt�kelik, figyelembe v�ve, hogy a nyomr�l b�rmikor visszah�vhat�nak kell lenni�k, �s a kettõ k�z�l a jobb jut tov�bb.