Puli

A PULI – a fajta kialakul�sa �s t�rt�nete

A kutyabar�tok t�bor�ban vil�gszerte tal�n a puli a legismertebb magyar kutyafajta.

�si v�ltozata p�sztorkod� el�deinkkel ker�lt a K�rp�t-medence ter�let�re. Eredet�t sz�mos kutat� vizsg�lta. �seink k�z�pkori v�ndorl�sai sor�n, miel�tt elfoglalt�k az �j haza ter�let�t, k�zel sz�z �vet t�lt�ttek a Don �s Dnyeper k�z�tti Lev�dia, majd att�l kiss� d�lebbre, Etelk�z ter�let�n. A l�bon hajtott �llatok mellett magukkal vitt �zsiai kuty�k ezeken a ter�leteken minden bizonnyal keveredtek a helyi t�pusokkal. Az �gy kialakult v�ltozatok a term�szetes szelekci� fajtaform�l� hat�sa nyom�n megtartott�k karakter�ket. A puli �vezredes fennmarad�sa a szorgalmat, tal�l�konys�got, a velesz�letett intelligenci�t k�vetel� k�ny�rtelen pusztai �letm�dnak k�sz�nhet�. A tikkaszt� forr�s�g, a zord hideg, a k�m�letlen kem�ny terel�munka edzett�, ellen�ll�v�, ig�nytelenn� �s rendk�v�l tanul�konny� nemes�tette a fajt�t.

Eur�p�ban a terel�kutya-fajt�k c�ltudatos nemes�t�se a XVII. sz�zadban kezd�d�tt. Heppe 1751-ben a k�vetkez�k szerint �rja le els�k�nt a puli �si form�j�t: „er�sen bodor �s nemezes sz�r�ek, sz�n�k �ltal�ban holl�fekete, vannak nagyobb �s kisebb test�ek. K�zepes termet�k t�mzsi, tekintet�k dacos." Hoffmann osztr�k kinol�gus a k�zepes m�ret� magyar terel� kuty�t „magyar v�zikutya" elnevez�ssel jel�lte. T�ny, hogy a hortob�gyi �s kuns�gi p�sztorember a puli v�ltozatai k�z�tt „v�zenj�r� puli"-r�l is besz�lt. Val�sz�n�, hogy ez a megnevez�s az uszk�r n�met megfelel�j�b�l (Pudel) sz�rmazhatott, mivel az uszk�rt nevezt�k a XVIII. sz�zadban v�zikuty�nak. A spanyolorsz�gi eredet� uszk�r minden bizonnyal a nagytest� �s gyapjasabb spanyol juhfajt�k t�rh�d�t�s�val jutott el haz�nk ter�let�re.

Raitsits �s Turcs�nyi a puli sz� n�met eredet�t felt�telezte. Ken�z Zolt�n a Hortob�gy �s a Kuns�g k�zkedvelt kuty�sa 1820-ban az al�bbiakat vetette pap�rra: „A nagy szikt� locsog�j�ban legel�sz� m�neseken m�r t�volr�l is gy�ny�rk�d�nk. A csik�s kanc�kat a zsomb�kok k�z�l m�r szem�nk l�tt�ra k�t v�zen j�r� puli tereli ki az akolhoz, mer a lovas leg�nyek oda be nem juthatnak." Majd a tov�bbiakban meg�llap�tja, hogy „az uszk�r vagy pudli nyomait a terel� juh�szkuty�k k�lsej�ben igen gyakran szembe�tl�en tapasztalhatjuk, mert a Hortob�gyon �ltek is, �lnek is olyan pulik, amelyeknek sz�rzete az uszk�r k�ltakar�j�nak sz�rzet�vel hasonlatosan g�nd�r�d�sre igen hajlamos."

Ken�z a pulit a puszt�k vadvir�g�nak nevezte, amely szerinte az igazi p�sztornak �s tany�snak, mint �ber terel� �s csivog�, kedvence volt, a magyarok m�r �shaz�jukban ismert�k a pulit, s �ppen nem lehetetlen, hogy a honfoglal�s idej�n hozt�k magukkal. Suk Dezs� a magyar p�sztor- �s juh�szebek ismer�je a pulit �gy jellemzi:

„Ez a kis kutya zseni, mint ny�j�rz�, egyszer�en mes�vel hat�ros, mint juhterel�, a sz� szoros �rtelm�ben n�lk�l�zhetetlen. Sok esetben emberrel egy�ltal�n nem p�tolhat�. Tanul�konyabb, intelligensebb ebfajta a vil�gon nincs m�g egy. L�ttam pulit – �rja –, amelyik juh�sz n�lk�l �rz�tt 400 birk�t 25 hold gyepen, amely nem volt sz�lesebb 150 m�tern�l, �s k�r�l volt v�ve vet�sekkel. Ennek ellen�re egy sz�l gabon�t a birka le nem harapott, pedig a puli egyed�l �rizte. Err�l a kuty�r�l el lehet mondani, hogy csak �ppen besz�lni nem tud. �rt mindent! Nemcsak gazd�ja szavait, de int�s�t, s�t szemeivel kifejezett akarat�t is parancsnak veszi, �s felt�tlen teljes�ti."

Amerre a magyarok a n�pv�ndorl�s idej�n haladtak, megtal�lhat�k a pulihoz hasonl� m�ret� �s karakter� fajt�k. A Herman Ott� �ltal is eml�tett tibeti terrier �s Lhassa apso minden bizonnyal a puli rokon fajt�i, s b�r napjainkban sok, a sportteny�szt�s hat�s�ra l�trej�tt elt�r� von�s tal�lhat� k�z�tt�k, az �si b�lyegek felfedezhet�ek rajtuk. A testar�nyok, a forma, a fejt�pus, a faroktart�s m�dja, a hossz� sz�rzet mind a rokons�g jelei. A lengyel alf�ldi p�sztorkutya k�zepes m�rete, hossz� sz�re, pulihoz hasonl� temperamentuma is a rokons�got felt�telezi. Az uszk�r fejl�d�st�rt�netileg val�sz�n�, hogy nem rokona a pulinak. A puli homog�n zsin�ros sz�rzete, a domin�nsan fekete sz�ne, a ma is id�nk�nt el�fordul� hossz� arcorra viszont a fajta kialakul�s�nak k�s�i szakasz�ban bek�vetkezett uszk�rkeresztez�d�s hat�s�ra vezethet� vissza.