Sz�r�s sz�ps�g

Egy �polt sz�rzetû bobtail lenyûg�z� l�tv�ny, nem lehet k�z�mb�sen elmenni egy ilyen k�l�nleges �s impoz�ns l�ny mellett. Mindez a csod�lat azonban hidegen hagyja a bobtailt, � csak gazd�j��rt �s csal�dj��rt lelkesedik, idegenekkel szemben ink�bb bizalmatlan, de legal�bbis k�z�mb�s. A fajta jelenlegi k�lleme alapj�n nem is gondoln�nk, hogy a bobtail vagy m�s n�ven old english sheepdog eredetileg rettenthetetlen juh�szkutya volt, melynek nemcsak az �llatokat kellett kiv�l�an terelnie, de egyben a veszedelmes ragadoz�kt�l is neki kellett megv�denie a r�b�zott j�sz�got. Anglia, Sk�cia �s Wales ter�let�n sz�mtalan nagytestû, bozontos sz�rzetû juh�szkutya �lt �s dolgozott a marhacsord�k mellett, �gy a korabeli le�r�sok sok�ig egyar�nt illettek a bobtailre �s a bearded collie-ra is. Vero Shaw 1881-ben megjelent �tfog� kuty�s mûv�ben, a The Illustrated Book of the Dog-ban m�g nem szerepel a bobtail, csup�n a collie r�szletes le�r�sa v�g�n eml�t a szerz� egy „stuccos fark� sk�t juh�szkuty�t”, mely nem hasonl�t a collie-ra, hanem ann�l er�teljesebb, m�lyebb mellkas�, sz�re pedig hossz� �s bozontos. Shaw szerint ez a collie-t�pus nagyon j� terel�kutya volt, szerinte akkoriban egy Price nevû �rnak voltak a legjobb ilyen kuty�i. Price kuty�i sz�rzet�t kem�nynek �s ellen�ll�nak �rta le, mint a „v�s�rosok gy�k�nye.” A sz�zadfordul�n Anglia d�lkeleti gr�fs�gainak �s Wales �szaki ter�leteinek terel�kuty�i nem t�ls�gosan k�l�nb�ztek egym�st�l, tal�n csak annyiban, hogy az angol kuty�knak r�vid volt a farkuk – a bobtail sz� szerint csonka farkat jelent –, ez azonban nem �r�kl�tt tulajdons�guk volt, hanem egyszerûen gazd�ik kurt�tott�k kuty�ik fark�t. Ezt indokolta, p�ld�ul az a t�vhit, hogy a farkhegyi ideg megl�te n�veli a veszetts�gre val� hajlamot. Az viszont m�r nem volt t�vhit, hogy a kurt�tott fark� kutya kev�sb� fordul�kony, �gy nem is olyan j� vad�sz. A f�ldbirtokosok sok�ig megk�vetelt�k a parasztokt�l kuty�ik fark�nak csonkol�s�t, hogy ne lehessenek sikeres vadorz�k. Mindezek mellett eg�szen a XVIII. sz�zadig a csonkolt fark� kuty�k ad�mentesek voltak, mert akkoriban farkank�nt kellett az ad�t fizetni.

De visszat�rve a fajta t�rt�net�re, �rdekes, hogy b�r a k�l�nb�z� juh�szkuty�k m�g alig k�l�n�ltek el egym�st�l, m�r meghat�rozt�k a bobtail egyik jellegzetess�g�t, miszerint h�ta a mart�l �tl�san emelkedik. A modern-kori teny�szt�k, akik m�r els�sorban k�llem, �s nem haszn�lhat�s�g alapj�n szelekt�ltak, az 1860-as �vekben figyeltek fel a bobtail-re. Angli�ban ki�ll�t�son el�sz�r 1865-ben szerepelt a fajta, az 1873-as birmingham-i ki�ll�t�son pedig m�r �n�ll� oszt�lyban mutatkozhatott be. Az Angol kennel Klub 1877-ben regisztr�lta az els� bobtaileket „Sheepdog, short tailed, english” (juh�szkutya, r�vid fark�, angol) megjel�l�ssel. �rdekess�g, hogy az els�k�nt regisztr�lt k�t kuty�t egyar�nt Bobnak h�vt�k, az egyik F. Aggriss, a m�sik Blanfdord gr�fj�nak tulajdona volt. Teny�szt�j�k �s sz�rmaz�suk nem ismert. A fajta megnevez�s�t 1890-ben v�ltoztatt�k old english sheepdogra.

A faja megtart�s�ban �s nemes�t�s�ben alapvet�en h�rom teny�szt� j�tszott meghat�roz� szerepet: dr. Edward Kerr, Freeman Lloyd �s Arthur Tilley. Neh�z volt tipikus ebeket tal�lniuk, hiszen addig csak farmerek foglalkoztak a fajt�val �s sz�mukra a kuty�k munk�ja volt az els�dleges szempont �s �rt�k, nem k�ls�. Az els� hivatalos fajtale�r�st Freeman Lloyd dolgozta ki, majd dr. Kerr kieg�sz�t�sei ut�n fogadta el a Kennel Klub 1890-ben. 1888-ban m�r �n�ll� fajtaklubot alap�tottak a bobtailkedvel�k. �gy 1894-ben m�r mint Anglia gr�fs�gaiban j�l ismert kuty�t eml�tik a bobtailt; a legt�bb p�ld�nyt a midlandi �s a d�li ter�leteken tal�lni, ahol marhahajcs�roknak seg�dkeztek. Ebben az �vben a liverpooli ki�ll�t�sra m�r a fajta eg�szen sok k�pvisel�j�t nevezt�k. A teny�szt�s kezdeti id�szak�nak felkapott fedez�kanja volt a Sir Cavendish nevû bobtail, aki 1887. m�jus 29-�n sz�letett, �s anyj�t�l csonka farkat �r�k�lt. Fogalomm� v�lt Florence Tilley teny�szete is, aki a h�res Shepton kennelt apj�t�l, Arthur Tilley-t�l vette �t. Az amerikai bobtail-teny�szt�s az innen sz�rmaz� kuty�kra �p�lt, s m�r eg�szen kor�n, 1905-ben megalap�tott�k a nemzeti fajtaklubot az �llamokban.

B�r napjainkban a bobtailnek m�r nem kell marhacsord�k mellett dolgoznia, viselked�s�t m�g mindig �sei tulajdons�gai jellemzik: �ntudatoss�g, rettenthetetlens�g, er�s szem�lyis�g. A bobtail k�ly�k el�gg� f�ktelen j�sz�g, ez�rt nagy t�relem kell a nevel�s�hez. Az unalom sz� sz�mra ismeretlen! A feln�tt bobtail m�r j�val nyugodtabb, kimondottan kellemes t�rs. T�relmes a gyerekekkel szemben is, otthon �r�kig elhever�szik, senkit sem zavarva jelenl�t�vel. Kint a szabadban viszont boldogan rohang�l, id�s kor�ra is meg�rzi j�t�koss�g�t. K�pezhet�, tan�that� kutya, de sok helyzetben �n�ll�an d�nt, ha er�szakkal k�nyszer�tik, hogy akarata ellen�re cselekedjen, k�nnyen megmakacsolja mag�t. Gazd�j�nak hûs�ges t�rsa, idegenekkel szemben ink�bb k�z�mb�s, s�t bizalmatlan.

A bobtail k�lyk�k fekete-feh�r sz�nûen sz�letnek, kb. 12 hetesen kezdenek el a fekete ter�letek sz�rk�lni. 6–9 h�napos korra m�r �ltal�ban teljesen kisz�rk�lnek, de a v�gleges sz�nezet csak 2–4 �ves korra alakul ki. A feln�tt kutya nem lehet fekete, s�t a barna sz�n sem k�v�natos.

B�r csod�latos fajt�r�l van sz�, �s igen k�nnyû beleszeretni egy bobtailba, az�rt a k�ly�k megv�tele el�tt nem �rt n�h�ny gyakorlati probl�m�t �tgondolni. Mivel igen d�s, hossz� sz�rû fajt�r�l van sz�, kuty�nk a sz�rzet min�s�g�t�l f�gg�en hetente k�t-h�rom �ra �pol�st ig�nyel. (Ki�ll�t�si p�ld�nyn�l enn�l j�val t�bb id�t vesz ig�nybe a kutya felk�sz�t�se.) A mancsok, a l�bak d�s sz�rzete kiv�l�an alkalmas a piszok felszed�s�re, �gy egy bobtail jelenl�te a takar�t�sra ford�tott id�t is megsokszorozza. Ett�l eltekintve viszont aligha k�v�nhatunk magunknak kellemesebb csal�di kuty�t, mint a bobtail. Gyerekekkel szemben val�ban p�ld�tlanul b�ketûr�, f�radhatatlan j�tsz�partner, rettenthetetlen test�r, r�ad�sul akkor sem reag�l agressz�van, ha a kicsik a sz�r�t h�zz�k vagy az orr�t tapogatj�k.