Magyar vizsla
ltalnos jellemzõi, hasznlata
Kzpnagy, elegns megjelensû, srga, rvid szõrû mindenes vadszkutya. Inkbb knnyed felptsû, szraz, szikr, a szpsg s erõ harmnijt tkrzi. Mindenes vadszkutya, teht egyarnt jl kell vadsznia mezõn, erdõben s vzben. Jellemzõ tulajdonsga a kivll orr, a szilrd s figuratv vadmegllts, a kivl elhozsi hajlam, a csapatkvetsi kszsg s a vzszeretet. Karakterre lnk, bartsgos, kiegyenslyozott, knnyen tanthat. Alapvetõ tulajdonsga a kiemelkedõ kapcsolattartsi kszsg. A durva bnsmdot nehezen viseli el. Alapvetõen nem lehet agresszv, s sohasem lehet flnk. Br eredendõen vadszkutya, kifejezetten nagy mozgsignnyel, termszete rvn laksban, kedvtelsbõl is knnyen tarthat.
A fej
Szraz, nemes, arnyos. A koponya mrskelten szles, enyhn dombor. A fejtetõt enyhe harntvonal vlasztja kett kzpen, a kzepesen fejlett nyakszirtcsonttl a homlok fel. Ennek skja az orrhttal krlbell 30 fokos szget zr be. A stop mrskelt. Az orrht mindig egyenes, a szemboltv kzepesen fejlett. Az arcorri rsz jl boltozott, nem elhegyesedõ, s szles, jl fejlett orrtkrben vgzõdik, minl tgabb orrlyukakkal. Az arcorri rsz - az orrhegytõl a belsõ szemzugokat sszektõ egyenest mrve - minden esetben kevesebb, mint a teljea fejhossz 50 %-a. A fang arnyosan hossz. Az llkapocs fejlett, jl izmolt. A fogazat erõteljes, a metszõfogak ollsan zrdnak. Az ajkak feszesek, nem lelgk. Tekintete lnk, rtelmes. A szemek kiss ovlisak. A szemhjak jl zrtak. A szemszn a szõrzet sznvel harmonizl, elõnys, ha minl sttebb. A flek kzphosszak, kiss htul s kzpmagasan tûzttek. Laposan fekszenek az archoz. A flnylst jl takarjk, s lefel kerektett V-alakban vgzõdnek, hosszuk krlbell a fejhossz hromnegyede. A nyak kzphossz, jl izmolt, enyhn velt, zavar lebernyegtõl mentes. Kzpmagasan illeszkedik a trzshz.
Az ellsõ vgtag alakulsa
Az ellsõ lbak egyenesek, erõs csontozatak, zrt knykkel. Idelis, ha a felkarcsont hossza kzel azonos a lapockacsont hosszval, s tengelyk kzel 90-100 fokos szget zr be.
A trzs
Erõteljes s arnyos, valamivel hosszabb a marmagassgnl. A mar kifejezetten s jl izmolt. A ht feszes, egyenes. Az gyk rvid, szles s jl izmolt. A far szles, s elgg hossz a nagy tmegû izmok (a ht- s combizomzat) eredshez s tapadshoz, enyhn lejtve lekerekedik a farktõig. Idelis farokalakuls mellett a medencecsont tengelye s a combcsont tengelye megkzeltõleg 90-100 fokos szget zr be. A mellkas kzepesen szles s mly, knykig r. A bordk mrskelt velsûek. A has enyhn felhzott. A vll jl izmolt, a lapocka megfelelõen hossz, dõlt, s kellõen mozgkony. A farok kiss alacsonyan tûztt, kzepes vastagsg, elkeskenyedõ, a vzszinteshez kzel tartott, krlbell a csnkig r. A farok kurttsa nem kvnatos, de negyedrsz levghat.
A htuls vgtag alakulsa
A htuls lbak jl izmoltak, kzepesen szgeltek, kiss alacsonyan elhelyezkedõ csnkokkal. A mancs enyhn ovlis, zrt. A lbujjak erõsek, a talpprna kemny.
Bõre s szõrzete
A bõr feszes, gyûrõdsek s rncok nlkli. A bõr pigmentlt, az orrtkr hsszinû, az ajkak, a szemhj s a krm barna. A talpprna palaszrke. A szõrzet szoros fekvsû, rvid, egyenes, rdes tapints. A has enyhn szõrztt, a szõrzet a fleknl inkbb aprbb s selymesebb. A farok szõrzete hosszabb szl. Szne a zsemlyesrga vagy stt homoksrga klnbzõ rnyalatai. Kisebb fehr foltok a mellen s a lbvgeken, valamint tûzsek nem tekinthetõk hibnak.
Nagysga
A kan 58-64 cm, a szuka 54-60 cm. A statikus s dinamikus egyensly s a harmonikus megjelens fontosabb, mint a centimterekben kifejezett mretek.
Mozgs
Munkban. keress kzben jellegzetes jrsmdja az egyenletes, kitart vgta. getsnl a mozgsa legyen trlelõ, knnyed, elegns s egyenletes, csal a minl nagyobb lpshosszat eredmnyezõ akcival. Szembõl s htulrl nzve a lbak szabadon s knnyedn mozogjanak, anlkl, hogy akr kilengennek oldalra, akr kereszteznk egymst. A knyk maradjon szorosan a testhez simulva, oldalirny kitrs nlkl. A lbak tengelye enyhn eltr a prhuzamostl., s egymssal a talaj fel mutat hegyesszget zr be. A trzs motgsa nem lehet kgyz. A felsõ vonal a vzszintestõl nem tr el.
|