Cs�sz�ri �r�ks�g

Marco Polo apja �s nagyapja els� utaz�suk sor�n Kubil�j k�n (1214-1294) birodalm�nak f�v�ros�ig, a mai Pekingig jutott el. A k�n �ltaluk azt k�rte IV. Kelemen p�p�t�l, hogy k�ldj�n udvar�ba kereszt�ny tud�sokat. 1271-ben Velenc�b�l indulva, a k�t f�rfi a fiatal Marco Pol�t is mag�val Kelet-Ir�non �s Pakiszt�non kereszt�l K�n�ba. A k�n Hangcsou v�ros korm�nyz�j�v� nevezi ki. Velenc�be val� visszat�r�se ut�n, 1298-ben fogs�gba esett, �s a b�rt�nben �r� fogolyt�rsa jegyezte le a keresked� �ti besz�mol�j�t. �gy sz�letett a kor egyik legolvasottabb m�ve, a A vil�g le�r�sa (Il milione, magyarul Marco Polo utaz�sai c�mmel l�tott napvil�got). Akkoriban eg�sz K�na a mongol k�n uralma alatt �llt. Kubil�j k�n nem tudta megszerezni az �sszes mongol t�rzs f�l�tti hatalmat, ez�rt figyelm�t K�na fel� ford�totta. 1260-ban �gy d�nt�tt, eg�sz K�n�t megh�d�tja. 1276-ban el is foglalta Hangcsout, a k�nai Szung-dinasztia f�v�ros�t, �s 1280-ban megalap�totta a J�an-dinaszti�t.

A pekingi palotakutya, avagy az oroszl�nkutya – �ltal�noss�gban �gy h�vt�k K�n�ban a kism�ret� cs�sz�ri kedvenceket – hossz� �s el�kel� m�ltra tekint vissza. Sz�mos k�nai haszn�lati t�rgyon �s m�alkot�son szerepel, �s t�bb k�nai legenda is kapcsol�dik hozz�. Az �br�zol�sokon l�that� n�gyl�b�ak felt�n�en hasonl�tanak a mai pekingi palotakuty�hoz, annak kiss� groteszk, stiliz�lt v�ltozat�nak t�nnek. A k�nai kult�rk�r fontos r�sze a kapu�rz� oroszl�np�r is, melyeket Fo-kuty�knak is neveznek. Az egyik legenda szerint Buddh�t sok apr� oroszl�n vette k�r�l, melyek vesz�ly eset�n �ri�siv� n�ttek, �s megv�dt�k urukat. Mivel a kutyatart�s mag�t�l �rtet�d�en egyszer�bb, mint az oroszl�nok�, az �llatok kir�ly�t ink�bb „kutyab�rbe b�jtatt�k”, vagyis a k�naiak megpr�b�ltak oroszl�nszer� ebeket teny�szteni. Az els� t�rpekuty�k �ll�t�lag a Tang-dinasztia alatt (618-907) bukkantak fel a pekingi cs�sz�ri palot�ban, hab�r m�r az Erh-ya is megeml�t egy r�vidpof�j� ebet – „pai” – melyet a h�lgyek kikocsiz�s k�zben az �l�kbe vettek, am�gy pedig az asztal alatt volt a hely�k. Az Erh-ya egy korabeli enciklop�dia, melynek pontos keletkez�si d�tum�t vit�k �vezik, de val�sz�n�leg az id�sz�m�t�sunk el�tti hatodik sz�zadban �rt�k, illetve �ll�tott�k �ssze. John Vlasto szerint az els� palotakuty�k �szakr�l, Mandzs�ri�b�l �rkeztek Pekingbe. Mandzs�ri�ban a t�rpekuty�k neve „ha-pa” volt, ami sz� szerint „asztal alattit” jelent. Ehhez tudni kell, hogy a k�nai asztalk�k nagyon alacsonyak voltak, egy mai pekingi palotakutya m�g �ppen k�nyelmesen elf�rne alattuk. I.sz. 90-b�l is fennmaradt egy feljegyz�s, mely szerint az a t�rkm�n fejedelem, aki k�nai hercegkisasszonyt vett feles�g�l, Kou-cu cs�sz�rnak k�t t�rpekuty�t k�ld�tt aj�nd�kba, melyek csup�n 19 cm magasak voltak.

Term�szetesen legend�k is magyar�zz�k a pekingi palotakutya kialakul�s�t. Az egyik szerint az �llatok kir�lya, az oroszl�n a var�zserd�ben s�t�lva, meg�llt egy t� partj�n�l pihenni, �s amikor inni akart, a v�z t�kr�ben megl�tta egy gy�ny�r� selyemmajom k�p�t, �s azonnal beleszeretett az apr�cska j�sz�gba. De kisv�rtatva nagyon elszomorodott, mert esz�be jutott milyen nagy a m�retk�l�nbs�g k�z�tt�k. Teltek-m�ltak a napok, de az oroszl�n szerelme semmit sem v�ltozott, ez�rt a hatalmas �llatot megsajn�l� t�nd�r var�zsp�lc�j�val olyan kicsiv� var�zsolta az oroszl�nt, mint a selyemmajom, �gy beteljesedhetett szerelm�k. A t�rt�net m�sik v�ltozata szerint a pekingi palotakutya az oroszl�n �s a majom frigy�b�l sz�letett l�ny. De van olyan legenda is, mely szerint egy gonosz var�zslat �ltal l�tuszvir�gg� var�zsolt k�nai hercegkisasszony �s egy m�kuss� v�ltoztatott kir�lyfi h�zass�g�b�l sz�letett a pekingi.

A k�nai oroszl�nkuty�nak els�k�nt Marco Polo (1254-1324) hozta h�r�t Eur�p�ba. A velencei kalm�r �tle�r�saiban a nagytest� ebek mellett a kicsi, aranysz�n�, cs�sz�ri oroszl�nkuty�kat is megeml�ti. De nem minden uralkod� tartottak kuty�kat, a Ming-dinasztia alatt (1368-1644) p�ld�ul tilos volt kuty�t vinni a palot�ba. De a feljegyz�sek szerint 1622-ben m�r oroszl�nkuty�t kap aj�nd�kba Kang Hszi cs�sz�r. Szak�rt�k szerint biztosan �ll�that�, hogy a fajta azon form�ja, mely a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben Angli�ba eljutott, a Csing-dinasztia alatt (1644-1911) alakult ki. 1908-ig, amikor a dalai l�ma megl�togatta az utols� k�nai cs�sz�rn�t, �s nem sokkal annak hal�la el�tt t�bb oroszl�nkuty�t adott �t neki, a dinasztia minden uralkod�ja kapott aj�nd�kba t�rpekuty�kat Tibett�l.

K�na utols�, �zvegy cs�sz�rn�ja, Cu-Hsz� (1835-1908) nagyon r�szletes le�r�st hagyott r�nk – pontosabban az angol H. Compton egy bar�tja r�v�n szerezte meg ezt az �r�st – a palotakuty�kr�l; szinte a mai standardhoz hasonlatos fajtale�r�snak is nevezhetj�k. Eszerint az oroszl�nkuty�nak kicsinek kellett lennie, nyaka k�r�l d�san bolyhozott, pomp�s pal�sttal, fekete orc�val �s bozontos mellkassal. Homloka boltozatos volt, szeme hatalmas �s csillog�, k�t mells� l�ba g�rbe, „mivelhogy nem �hajt messzire v�ndorolni, sem pedig elhagyni a cs�sz�ri f�ls�g k�rnyezet�t”. Sz�re az orszl�n�hoz volt hasonlatos, vagy aranyl� s�rga sz�n�, vagy pedig a cs�kos s�rk�nyra eml�keztetett. Cu-Hsz� szenved�lyes teny�szt�n� volt, t�bb sz�z kuty�ja volt a palot�kban. Pontos utas�t�sokkal szab�lyozta a kuty�csk�k t�pl�l�s�t �s teny�szt�s�t: c�pauszonyt, szalonkam�jat �s f�rjbegyet fogyasztottak.

Ha egy kutya beteg lesz, �rta a cs�sz�rn�, d�rzs�ltess�k be a havasi leop�rd tiszt�ra sz�rt zs�rj�nak balzsam�val, itass�k meg egy findzsa medvebogy�l�vel, amelybe h�romcsipetnyi rinoc�roszszarv-reszel�ket oldottak, tov�bb� tetess�k r� foltos pi�ca.